Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BERNÁTH ILDIKÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1609 indítanánk. Azaz internetes rendszeren keresztül szeretnénk kiajánlani mind a program ismertetőjét, mint a visszacsatoló ívet. Az előbb Babák Mihály képviselőtársam kérdezte, hol lehet hozzáférni. Tisztelettel jelentem, az új tudás fórum digitális változatát holnap minden egyes kedves képviselőtársam megkapja. (Derültség és taps az ellenzéki oldalon.) De kap egy visszajelző ívet is, amelyen kifejtheti a véleményét egyénileg minden egyes képviselőtársam. Bízom benne, hogy ön is kíváncsi lesz ennek a programnak az elemeire (Dr. Répássy Róbert: Ma is kíváncsi lettem volna.) , és a visszajelzést elküldi hozzánk a mai vitanap információátadását követően. Kér em önöket, kísérjék figyelemmel ezt a vitanapot, kapcsolódjanak be, mondják el a véleményüket, a program értékeire is kitérve. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Tóth Tiborné képviselő asszony. Tiszt elt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja álláspontját szintén két vezérszónok ismerteti: elsőként Bernáth Ildikó képviselő asszony, azt követően Révész Máriusz képviselő úr. Megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak. BERNÁTH ILDIKÓ , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években benyújtott különböző programoknak se szeri, se száma. Emlékeznek még ezekre a programokra? Volt itt már Új Magyarország fejlesztési terv, nemzeti fejlesztési terv I., nemzeti fejlesztési terv II., volt száz lépés program, volt prémiumévek programja, volt startprogram a gyesen lévő édesanyák munkába állásához, pályakezdő fiatalok elhelyezkedéséhez, az 50 éven felüliek elhelyezkedéséhez, volt 48 pont. Ezek a meghirde tett programok majdnem mindig ugyanazt tartalmazták. Például az Új Magyarország fejlesztési tervben is az szerepel, hogy mindenkinek legyen munkahelye, aki dolgozni képes és akar; a foglalkoztatás bővítéséhez támogatjuk a munkaerőkereslet növekedését; a f elzárkózáshoz az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés szükséges. Erre a későbbiekben még visszatérek. Ezenkívül elhangzottak még azok a bejelentések és azok az ígéretek is, amelyek legalább 400 ezer új munkahelyet ígértek, aztán elhangzott az, hogy a nagy tudást igénylő szakterületeken 810 ezer új állást teremtenek a különböző fejlesztések, mintegy 10 ezer új álláshely létesül az üzleti szolgáltatások és a logisztikai szolgáltatások területén. Az idegenforgalmi fejlesztések 50 ezer új állás megterem téséhez járulnak hozzá, az építőiparban az új álláshelyek száma 300 ezerre tehető - és így tovább, és így tovább. Most pedig abban, ami itt eddig elhangzott, gyakorlatilag új információval, új elemekkel nem találkozhatunk, sem az itt ülő képviselők, sem az ok, akik figyelemmel kísérik ezt a vitát. Ugyanis azoknak a programoknak az eredménye, amelyeket ez idáig meghirdettek, hogy a foglalkoztatottság nagyon alacsony, a munkanélküliség pedig tízéves csúcson volt az elmúlt időszakban. De nemcsak a százalékok va gy a különböző mutatók alapján mondhatjuk el ezt, hanem ha megnézzük azokat az adatokat, amelyeket akár az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, akár a KSH tesz közzé, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, ezek alapján azt kell sajnos megállapítanunk, hogy 20 04 szeptembere óta, a legutolsó adatot is figyelembe véve, közel 100 ezerrel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, ugyanakkor a foglalkoztatottak száma csökkent. De ha a KSH adatait nézzük, ott sem jobb a helyzet, ott is ugyanezekkel az adatokkal találk ozhatunk: 32 százalékkal, egyharmadával nőtt a munkanélküliek száma. Vajon ez mit mutat? Azt mutatja, tisztelt képviselőtársaim, hogy az a foglalkoztatottság, ami ma Magyarországon jelen van, rendkívül alacsony, nemcsak az európai uniós átlaghoz képest, ha nem hazánk lehetőségeihez képest is. Ma az Európai Unió tagországainak átlagát figyelembe véve a foglalkoztatottság mértéke 64 százalék. Ha ebben az ütemben folytatódik a foglalkoztatottak számának növekedése, mint az eltelt években, akkor 35 év alatt fogj uk elérni az Európai Unió átlagának jelenlegi mértékét. A munkanélküliség súlyos probléma, nemcsak az egész ország
