Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1602 (10.10) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, miniszter úr. Megadom a szót Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak. KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! “Munka - tudás - tulajdon”; én a program harmadik eleméről fejtem ki a kormány álláspontját. Az új tulajdonosi program fontos része annak a kormányzati törekvésnek, amely a polgárság megerősödését, az ezt szolgáló feltételek megteremtését célozza. A magyarországi polgárosodás a rendszerváltás óta napirenden van, halad is előre, ám a feltételek sok tekintetben nem mindig voltak kedvezőek. A kormány feladata, hogy ezeken a feltételeken a lehetőségeihez képest változtasson, javít son. Az új tulajdonosi program a gyarapodás, a polgárosodás programja. Célja, hogy a lakosság széles körét juttassa kedvezményesen állami vállalatok tulajdonrészeihez. Azt szeretnénk, hogy azok, akik tulajdonhoz jutnak - egyéni befektetők széles köre, csal ádok , a tulajdonukkal tulajdonosként tudjanak bánni. A program kedvezményt biztosít, de nem ingyen osztogatást. Azt szeretnénk, hogy a tulajdonhoz jutás lehetősége széles körben biztosítva legyen. Olyan rendszert kívánunk kialakítani, amelynek révén a fo lyamat átlátható, ellenőrizhető. Mint hangsúlyoztam, nem ingyen tulajdonjuttatást tervezünk, de kedvezménnyel, részletfizetési lehetőséggel ösztönözni kívánjuk a tulajdonszerzést. A kormány a tartós tulajdonszerzést támogatja. A program igazán akkor éri el a célját, akkor beszélhetünk polgárosodásról, ha az emberek széles körét tartósan tudjuk tulajdonhoz juttatni. A programot úgy szervezzük, olyan feltételeket kívánunk teremteni, hogy a résztvevők a megszerzett tulajdon huzamosabb megtartásában legyenek ér dekeltek. A program indításában, lebonyolításában a kormány feladata kettős. Egyrészt ki kell választanunk azokat a vagyonelemeket, magyarul azokat az állami cégeket, amelyek elég vonzóak, amelyekben érdemes tulajdont szerezni, a cégekben megszerzett tulaj don hosszabb távon a befektetőknek gyarapodást ígér. A másik fontos feladat, hogy a lakossági részvényvásárlást kedvezményekkel segítsük, vagyis a kedvezmények rendszerét határozzuk meg. A program olyan lakossági csoportokat céloz meg, amelyek mind ez idái g nem léptek a vállalati értékpapírok piacára. Ezért célszerű számukra megfelelő ösztönzőket kialakítani. A kedvezmények kialakításánál arra törekszünk, hogy azok egyszerűek, könnyen igénybe vehetőek legyenek, a hosszabb távú tulajdonlást segítsék, segítsü k elő velük. Fontos szempontnak tartjuk éppen a tulajdonosi szemlélet érvényesülése érdekében, hogy megfelelő kockázatot hagyjunk a részvényeseknél. Szó sincs arról, hogy az államnak mindent át kellene vállalnia. Tisztelt Képviselőtársaim! A háztartások kö zel fele rendelkezik valamilyen megtakarítással. Mintegy 1,9 millió háztartásról van szó. A megtakarítás azonban jelentős részben készpénzben, bankbetétben és befektetési jegyben történik. Ugyanakkor alacsony a részvényekben megtestesülő tulajdonszerzés. A program e területen változást eredményezhet, részben azzal, hogy erősíti a lakosság megtakarítási hajlandóságát, részben pedig azzal, hogy változtatja a lakossági megtakarítások struktúráját, növelve a tőzsdei befektetések arányát. Jelenleg a lakossági me gtakarítások nagyságának múlt év végi állománya mintegy 24 ezer milliárd forint. Ebből azonban a lakosság tulajdonában levő tőzsdei részvények állománya 340 milliárd forint, ami az összes megtakarítás 1,4 százaléka. Óvatos elemzések alapján arra a következ tetésre jutottunk, hogy elsősorban 200300 ezer háztartás vonható be ebbe a programba. Persze ez nagymértékben függ attól, hogy milyen kondíciókat tudunk kialakítani. A program eredményessége jelentős részben azon múlik, hogy milyen állami cégek vonhatók b e ebbe a körbe. A felmérések már megkezdődtek. A korábbiak
