Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 12 (122. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló törvényjavaslat; valamint az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól és a társadalombiztosítási és szociális e... - ELNÖK (dr. Áder János): - KISS FERENC, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
159 Az emberek nyilván már szavaztak az 1 és 2 forintos érme dolgában, szépen dobozokban, befőttes üvegekben gyűjtik ezeket az érméket, hogyha boltban vásárolunk, akkor tapasztalhatjuk, hogy már a boltos, a pénztáros szinte felfelé kerekít, vagy nem adja vissza az 1 és 2 forintost, vagy mi nem fogadjuk el, tehát az emberek döntő többsége azért már érzékeli, hogy ezekkel az érmékkel csak gond van. Sajnos, gond van az MNB számára is, egyegy ilyen érme kibocsátása, elkészítése 56szorosába ke rül a névértéknek, nyilván tehát a jogszabálynak ezt a részét a Fidesz részéről is támogatni fogjuk. Itt gondként csak azt szeretném felhozni, hogy minden fizetőeszköz tekintélyének árt, hogyha nem lehet készpénzben egy adott árucikk árát kifizetni. Márped ig az 1 és 2 forintosok kivonásával nyilván ez meg fog történni. Egy nemzetközi ökölszabály alapján a napi átlagkereset öt ezredrésze és két ezredrésze között kell lennie annak a címletnek, aminek forgalomban kell lenni. Magyarországon a napi nettó átlagke reset 5600 forint, tehát valahol 2,8 és 1,1 között lenne ennek a megfelelő címlete. A kivonás után 5 forint lesz a legkisebb címlet, csak szeretném itt jelezni, hogy ebből még később gond lehet. Európában egyébként nincs is arra példa más országban, hogy n e lehessen egy adott árucikk árát készpénzben kifizetni, Magyarországon erre lesz példa. Gondoljunk csak bele abba, hogy hány- és hányféle üzlet vagy bolt hirdet akciót 9re végződő árakkal, ezeknél nyilván a pontos kifizetés nem fog megtörténni. Még egy d olgot hadd hozzak ide, amely szintén a szabályozáshoz tartozik. Európában voltak már példák arra, hogy valamilyen érmét kivontak a forgalomból, és itt kétféle gyakorlat van. Van olyan ország, ahol erre jogszabályt hoznak, van olyan ország, ahol erre nem ho znak jogszabályt. Én meggondoltam volna a kormány helyében, ha már úgyis időzavarba kerültek, és nem tudták ezt a törvényjavaslatot időben elkészíteni, hogy akkor ne is kelljen erről parlamenti döntést hozni. Hollandiában mindenféle parlamenti döntés vagy központi jogszabály nélkül a kerekítés szabályait az emberek saját maguktól meg tudták oldani, szerintem 18 éves kor felett ezt nyugodtan az állampolgárokra lehet bízni, hogy döntsék el, hogyan kerekítenek. Ami pedig állami vagy önkormányzati hatáskörbe ta rtozó szabályozási kérdés, azt az intézmények el tudták volna dönteni. Ennyit talán a kerekítés szabályairól. A másik kérdés - hiszen itt két törvényjavaslatot tárgyalunk - a társadalombiztosítást érintő módosítások. Ezzel kapcsolatban csak annyit szeretné k elmondani, hogy nyilván ezek a kerekítés matematikai szabályaitól eltérő módosítások az emberek számára pozitívak, tehát ezeket támogatjuk. Megjegyzem, ha ez nem történt volna meg, akkor - ahogy tegnap egyébként ez elhangzott a költségvetési bizottság ül ésén - megtörténhetett volna az, hogy például a nyugellátásoknál a kerekítés szabályai miatt lett volna olyan, aki rosszul jár. Tehát ebben szerintem nincs véleménykülönbség, helyes, hogy a kormány ezt a szabályozást ebben az irányban tette meg. Amit itt c sak mellékesen jegyeznék meg, hogy a pozitív serpenyőben ez van, de a negatívban talán az, hogy a tömegközlekedési munkakörökben dolgozók korkedvezményes nyugdíjára vonatkozó szabályozás már lassan valóban abba a kategóriába tartozik, ahol majd a törvényja vaslat mellékletében fel lehet sorolni név szerint is, hogy kiket érint. Az államtitkár úr is utalt arra, tegnap a bizottsági ülésen hosszan tárgyaltunk arról, hogy ez évente 3032 főt fog érinteni. Megkérdezem: érdemes ilyenre törvényjavaslatot alkotni? T ehát ha ez három év alatt összesen 90 embert érint, akkor nem esünk bele abba a hibába, hogy túlszabályozunk, és olyan kérdéseket is törvényekben akarunk szabályozni, amelyekre egyébként lehet, hogy valamilyen kormányzati rendelet, kormányrendelet vagy más határozat elegendő lett volna? Tehát itt csak felvetném azt, hogy azért részben nem akarom minősíteni az érdekképviselettel kötött megállapodást, de egy olyan megállapodás, amely összesen száz embert sem ér el, talán nagy jelentőségűnek nem tekinthető, de ennek a szabályozásnak az idekeverése talán nem volt túlságosan szerencsés. Ettől függetlenül - még egyszer szeretném rögzíteni - mindkét törvényjavaslat elfogadását a FideszMagyar Polgári Szövetség frakciója részéről támogatjuk. Köszönöm a figyelmet. (T aps az ellenzék padsoraiból.)
