Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 14 (137. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A tűzoltó-egyesületekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - NAGY LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GYENESEI ISTVÁN (független):
1577 Végezetül azt szeretném elmondani, hogy országgyűlési képviselőként, politikusként sokszor volt alkalmam olyan rendezvényen részt venni, ahol a testvérvárosi kapcsolatok révén egy másik országból testv érvárosi delegáció jött, szinte mindig viszik magukkal a tűzoltóegyesületeiket. Nagy büszkeséggel mutatják be őket és a tevékenységüket, mert ez a lokálpatriotizmusnak, a faluhoz, a városhoz kötődésnek egy olyan szimbóluma, amit - hadd mondjam - csak irig yelni lehet. Ezért azt kívánom önöknek, valamennyiünknek, hogy Magyarországon ebbe az irányba fejlődjön - reményeink szerint e törvény alapján - a tűzoltóegyesületek élete, tevékenysége, hogy minden település, a falvak, a városok, az ott élő emberek érezh essék azt a büszkeséget, amit egy saját tűzoltóegyesület jelent. Természetesen ennek nemcsak a külsőségekben, hanem a tartalomban is meg kell jelennie. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most kétp erces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Nagy László képviselő úrnak, MSZP. NAGY LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Azért tartottam fontosnak, hogy most hozzászóljak, mert magam is éveken k eresztül voltam önkéntes tűzoltó, és dolgoztam egy olyan tűzoltóegyesületben, amely ma már több mint 110 éves, és 110 éve működik egy kis faluban. Ezért köszönöm az önkormányzati és területfejlesztési bizottságnak, hogy megtette ezt a nagyon fontos gesztu st, és benyújtotta ezt a törvényjavaslatot. (19.20) Egyetértve sok előttem hozzászólóval: nyilvánvalóan nem ez a törvény fogja megadni az önkéntes tűzoltóegyesületek, illetve a hivatásos tűzoltóságok közötti együttműködés alapjait, mert ez, mondjuk úgy, c sak formalizálja az eddig meglévő igen szoros és tapasztalataim szerint jó viszonyt. Ugyanakkor nem könnyű ma önkéntes tűzoltóegyesületet működtetni, hiszen az önkéntesség mint olyan egyre nehezebb, egyre nehezebben várható el, de nyilvánvaló, hogy ha ezt már díjazással látnánk el, akkor majdhogynem az önkéntes tűzoltóság felé mennénk el. Tehát meg kell tartani az önkéntes jelleget, de valamilyen módon mégiscsak rögzíteni kell azokat a működési feltételeket, amelyeket egyre nehezebben tudnak előteremteni e zek az egyesületek. Ezért is fontos, hogy ez törvény sok módon szabályozza az együttműködést a hivatásos tűzoltókkal. Eddig is sok tekintetben lehetett valamilyen módon eszközzel segíteni ezeket az egyesületeket, amit én továbbra is fontosnak tartanék. Azo kkal értek egyet, akik azt mondják, hogy az önkéntes tűzoltóegyesületek anyagi feltételeit nem ettől a törvénytől kell várni, hanem azt más jogszabálytól, magyarul a költségvetéstől kell később várni. Nagyon fontos, és talán nem is dolga ennek a törvényne k, csak szeretném felhívni a figyelmet az utánpótlásra, és ennek ösztönzésére. Ezt elsősorban a tűzoltószövetségeknek mondom. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a sz ót Gyenesei István képviselő úrnak, független. DR. GYENESEI ISTVÁN (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Lamperth Mónika egy példát mondott, hogy a külföldi delegációk esetében milyen tisztelet övezi az önkéntes tűzoltóegyesül etek által delegált tagokat, legtöbbször az oda delegált elnököt. Nekem személyes tapasztalatom volt, amikor Ausztriában is, Németországban is helyi közvéleménykutatást végeztek a polgárok között, és a település társadalmi rangsorában a tűzoltóegyesület elnöke minden esetben megelőzte a polgármestert. (Dr. Lamperth Mónika: Ez nekünk tetszik.) Úgy gondolom, ennek komoly üzenete van.