Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 8 (136. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
1450 Azt is mondják, kisebbségben hosszabb ideig kormányozni nem lehet, a minisztériumok, így az iskola világát irányító szaktárca is csak ideigóráig fog működni, je lentős változtatásra már nem képes - meglehet. De a kiszolgáltatott, fenyegetett állapotban gyötrődő iskolák, önkormányzatok, a diákok és a szülők számára a legkisebb eredmény is eredmény, a túlélést jelentheti. Bátor emberekről beszélek, erőfeszítésük eli smerést, támogatást érdemel. Igen, az “Élőlánc a kisiskolákért” mozgalom szervezői, több száz résztvevője bátor ember. Illyés fogalmazta: “A legfőbb bátorság a remény.” Ez a bátorság éltette Csengey Dénest is. Ez a bátorság éltet ma is milliókat. Mert úgy leszünk Európában mindahányan, ha tisztességes munkával boldogulunk, Magyarországon is mindahányan. Ehhez pedig iskola kell, nevelő iskola, szülő és diák, önkormányzat és egyház, valamint a szülői közösségek együttműködése. Ezenfelül pedig többségi parlame nti akarat, új oktatási törvény, olyan közmegegyezés, olyan biztonságos iskola, amely képes ellenállni a globális demagógiának, és képes jövőnket megvédeni a felfeltámadó neoliberális politikától. Köszönöm a türelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiba n.) (Podolák György elfoglalja a helyét a jegyzői székben.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány nevében Arató Gergely államtitkár úr válaszol. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Meglehetősen összetett hozzászólást hallhattunk, hiszen ön a Csengey Dénesről való megemlékezés apropóján éppen napi politikai üzeneteit osztotta meg velünk. Képviselő úr felidézi számunkra Csengey Dénes egyébként valóban nagyon tanulságos és emlékezet es, közismert mondását arról, hogy “Európába, de mindahányan”, majd utána rögtön nekiáll kizárni a nemzet többségét, azt a többséget, amelyik háromszor szavazott eddig a szocialistaliberális koalícióra. Ez így nem nagyon lesz jó, képviselő úr, tehát ha mi ndahányan Európába megyünk, akkor engedje meg, hogy a baloldaliak és a liberálisok is együtt menjenek önökkel. Szerintem az a típusú démonizálás, amit ön itt előadott arról, hogy az ön újonnan támadt vezetőjét említsem, hogy hogyan támad rá a baloldal foly ton a nemzetére, meg a liberálisok, nem nagyon visz közelebb egy nemzeti megegyezéshez, nem nagyon visz közelebb egy általunk is kívánatosnak vélt érdemi szakmai párbeszédhez. Merthogy úgy van ez, képviselő úr, hogy ha meg van miről párbeszédet folytatni, ha van kivel és van hol, van hogyan találkozni, akkor erre a kormányzat eddig is nyitott volt, meg ezután is nyitott lesz. Képviselő úr itt örömmel üdvözli - és én örülök, ha képviselő úr örül , hogy a kormányzat tárgyal többek közt a kisiskolák ügyéről. De hát, képviselő úr, ehhez nem kellett ám olyan nagyon nagy csoda, csak az, hogy miután - hogy fogalmazzak finoman? - önök megpróbáltak erre a mozgalomra ráülni és politikát csinálni belőle, e mozgalom vezetőinek ennél több eszük volt; jelentkeztek az Okt atási Minisztériumnál, és kértek egy találkozót, ahol módunkban állt megismerni egymás véleményét. Módunkban állt tisztázni például azt, hogy a kisiskolákért folytatott mozgalom vezetői sem gondolják azt, vagy legalábbis a nálam járt képviselői - én folyta ttam személyesen ezt a tárgyalást, ezért aztán viszonylag részletesebb információim vannak róla, mint ami a sajtóban megjelent , szóval, ennek a mozgalomnak a vezetői is elismerték azt, hogy nem minden kisiskola képvisel feltétlenül értéket. Elismerték az t, hogy ott van és úgy van értelme megőrizni a kisiskolákat, ahol ez a gyerekek számára, a diákok számára jelent többletlehetőséget, ahol emögött olyan települési akarat és olyanfajta együttműködés van, amivel ezek az intézmények színvonalasan fenntartható ak. Mint ahogy én is örömmel ismertettem velük azt az egyébként nem új keletű álláspontunkat, amelyik azzal kapcsolatos, hogy mi is azt gondoljuk, hogy a kisiskolák, a kisintézmények fennmaradásának lehet értelme, ezek képviselhetnek értéket, de ennek az a feltétele, hogy megfelelő
