Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 7 (135. szám) - Dr. Magda Sándor (MSZP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Milyen támogatási lehetőségekre számíthatnak a szőlőtermelő gazdák az elkövetkezendő években?” címmel - DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1397 Magda Sándor, az MSZP képviselője, kérdést tesz fel a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek: “Milyen támogatási lehetőségekre szá míthatnak a szőlőtermelő gazdák az elkövetkezendő években?” Öné a szó. DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A magyar szőlő- és borágazatban alapvető feladatunk, hogy a belső piacokat biztosítsuk, és azokat a minőségi termékeinket ped ig, amelyek a világpiacon jól értékesíthetők, hosszú távon is palackozott termékként, palackozott áruként tudjuk értékesíteni. Ahhoz, hogy ez az elképzelésünk valósággá váljon, tartani kell az eddigi termékmennyiséget, és ha azt vesszük alapul, hogy az elm últ években Magyarországon mintegy 2,5 millió hektoliter a belső fogyasztás, és évente nem több mint 3 millió hektolitert állítunk elő, akkor láthatjuk azt, hogy az elavultnak tekinthető szőlőterületeink mindenképpen felújításra szorulnak, hisz ha értékelj ük, akkor azt látjuk, hogy a szőlőterületeinknek több mint 50 százaléka húszéves. Ezek az ültetvények többségében még a rendszerváltás előtt kerültek telepítésre, és nemcsak szerkezetében, hanem a fajtaösszetételében is elmaradottnak vagy elavultnak tekint hető. Ha továbbnézzük azt, hogy Európában milyen változások történtek, akkor azt kell mondani, hogy a két nagy bortermelő ország - Franciaország és Olaszország - sokkal jobb helyzetben van, mint mi, mert a rekonstrukción már túl vannak, vagyis azzal kell s zámolnunk, hogy előbbutóbb ezekből az országokból jelentős bormennyiség kerülhet arra a magyar piacra, amelyet mindenképpen a belső minőséggel lehetne védeni. Ez a belső minőségvédelem pedig csak akkor valósulhat meg, ha a rekonstrukcióhoz komoly támogatá st kapnak a gazdák. Ezért azt szeretném kérdezni államtitkár úrtól, hogy milyen elképzelések, milyen törekvések vannak arra, hogy a magyar szőlő- és borágazat az Európai Unión belül versenyképes legyen. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (H arrach Péter) : Gőgös Zoltán államtitkár úr válaszol a kérdésre. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, azt nem kell hangsúlyoznom, hogy a magyar a grárdiplomácia legnagyobb sikerét a borreform kapcsán érte el. Elég sokszor megbeszéltük ezt ebben a Házban. Én most aktuális és konkrét dolgokat szeretnék erre a kérdésre mondani. Azt gondolom, abban is egyetértünk, hogy jó minőségű szőlőből lehet csak jó minőségű bort csinálni, tehát ott indul a borkészítés. Magyarországon ebben a borpiaci évben 1472 hektáron mintegy 4 milliárd forintot lehet szőlőültetvényszerkezetátalakításra fordítani. Ez több mint 250 hektárral több, mint a tavalyi évben. Most zajlik a pályázatok finise, és várhatóan ez a mennyiség leigénylésre is kerül a termelők által. A támogatást szőlőültetvények áthelyezése kedvezőbb adottságú területre, illetve szőlőültetvényben támrendszer létesítése, korszerűsítése, a művelési mód megváltoztat ása, fajtaváltás, kerítés létesítése műveletek elvégzésére lehet felhasználni. Ezekre kompletten is lehet vagy pedig egyegy elemére is lehet pályázni ebben a programban. És ezt minden szőlőtermelő igénybe veheti, aki a borvidéki szerkezetátalakítási és át állási tervek tartalmának megfelelően vagy már elvégezte, vagy már előleg igénylésével a kérelem benyújtása után fogja elvégezni a szerkezetátalakítási és átállási műveleteket. A szőlőültetvények megújításának programját a hegyközsé gi szervezetek fogalmazzák meg a támogatás igénybevételének alapjául szolgáló borvidéki tervekben. A tervek tartalmáról ezért ott döntenek, ahol a támogatással a szőlőültetvények megújulhatnak egyáltalán. Ezt nyilván mindenhol helyben tudják eldönteni, hog y egyegy tájegységen belül hol van az a rész, ahol föltétlen muszáj
