Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 1 (134. szám) - A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI. 29.) OGY határozatban foglaltak végrehajtásáról szóló jelentés, va... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1322 Öt év után viszont egy tartós monokultúrában, ami teljesen ellenkezik a világ, a természet rendjével, fenntarthatatl an ez a rendszer, és próbál kibújni alóla, mindenféle betegségek, kártevők, kórokozók, gyomok támadják meg a kukoricát is. Értelmetlen maga az a technológia, amihez illeszti ezt a bizonyos, modernnek nevezett biotechnológiai eszközt, és fajtát állít elő eg y ilyen egyébként megkérdőjelezhető, hosszú monokultúrás gazdálkodással kapcsolatban. Tehát a gyomprobléma, a rovarprobléma csak olyan esetben fordul elő - talán a közvélemény számára is érdemes elmondani, hogy miért beszélünk mi erről ilyen sokat , ha el térünk a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályaitól, és nem tartjuk be azokat az alapjátékszabályokat, amelyeket évszázadokon keresztül a magyar gazdaság mint az agrikultúránk része, fölhalmozott, és kitapasztalta, hogy hogyan is működnek a dolgok itt, a Kárp átmedencében, noha ettől eltérő problémák vannak, s ez ellen tiltakozik maga a természet. Ráadásul ezek az elsőgenerációs növények rendkívül sok kockázatot hordoznak. Egyre többet látunk már ezekből. (11.50) Nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy ez a mér eganyag bekerül a talajba, és igazából nem tudjuk, hogy a talaj termékenységére milyen hosszú távú hatásokat fejt ki, hogyan veszíthetik el a talajok a termőképességüket egy ilyen erőteljes, perzisztens, sokáig a talajban megmaradó méregterheléstől, mint a mit ezek a növények a bekerülő gyökér- és szármaradványokkal a talajra gyakorolnak, hanem azáltal is, hogy a génsodródásnak nevezett jelenség hatására ez a tulajdonság elterjed az egész rendszerben. A kukoricánál szerencsénk van abból a szempontból, hogy n em itt van a géncentruma. Tehát nem tud kivadulni ez a tulajdonság. De a repcénél már igen, és vannak itt repcék is a leendő fajtalistán, ott már bizony a keresztesek kereszteződnek, és utána a probléma az, és súlyosabb, mint az a DDTprobléma, amit Medgya sszay képviselő úr mondott vagy amire Orosz képviselő úr is utalt, mert ez aztán kivonhatatlan az ökológiai rendszerből, többet ez a tulajdonság nem visszavonható. A biológia az olyan: nem tudod kitisztítani. Vagy magától kivédi ezt a hatást, és elképzelhe tő, milyen előnybe kerülnek azok a növények, amelyek ölik a rovarvilágot, a többivel szemben, amelyek erre nem képesek. Vagy mi lesz a táplálkozási lánccal, az ökológiai rendszerrel, ha olyan nagy egységek, mint a rovarvilág, ebből kiesik? Végiggondolta ez t valaki? Na, ezekre vonatkoznak az igényeink, hogy ezeket kell végigvizsgálni. Minden egyes esetben, azt mondjuk, hogy esetről esetre kell a technológia termékeit megvizsgálni. Miután látjuk, hogy különösebb előnyöket számunkra nem hordoz, ugyanakkor ökol ógiai, humánegészségügyi, környezeti kockázatait vagy nem ismerjük, vagy amit ismerünk, inkább ne ismertük volna meg, mert olyan jelenségekre utalnak, amelyek feltételezhetően hosszú távon kedvezőtlen hatást fognak kifejteni és beláthatatlanok a következm ényei, no, ezért mondjuk, hogy nemzeti stratégiai kérdés, hogy mi ettől az elsőgenerációs GMtermékkörtől lehetőleg tartsuk tisztán az országunkat, mert mi jó minőségű, szermaradványmentes, egészséges, biztonságos élelmiszert akarunk előállítani. Ez a Kárp átmedence semmi másra nem alkalmas. Nem tömegtermelésre való, hanem ez a sokszínűség a termékek sokszínűségét jelenti, és ráadásul hál' istennek épp ez az, ami felértékelődik a piacokon is. Tehát nekünk egy világos minőségi stratégiánk van, amibe egyszerű en ez a termék, ez a technológia nem illeszthető be. Ha majd a barátaink produkálnak olyan termékeket, amelyek ebben a minőségi stratégiaváltásban is értelmes és értékes tulajdonságokat hordoznak, akkor azt fogjuk megvizsgálni, és akkor azt kérjük, nézzük meg annak pozitív és negatív hatásait. Egyelőre az elsőgenerációs GMnövények számunkra hasznos tulajdonságokat nem hordoznak. Nos, ha már ez így van, akkor miért ne definiálhatnánk világosan és egyértelműen a nemzeti érdekeinket? Emlékszem mé g, kedves Orosz Sándor képviselőtársam, te is emlékszel rá nyilván, amikor 2006ban nekiálltunk egy géntechnológiai törvénynek. Némi meghökkenést okozott, hogy a mezőgazdasági bizottság visszautasította ezt a törvényt, visszaadta átdolgozásra. Ez volt az a pillanat, amikor először azt mondtuk, hogy nem feltétlenül kell nekünk mindent elfogadni, amit ránk
