Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 31 (133. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
1282 Köszönöm, államtitká r úr. Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni két percben. (Senki sem jelentkezik.) Hat percben? (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt a képernyőn nem látok. A részletes vitát lezárom. Újra van lehetősége államtitkár úrnak megszólalni. (Keller László je lzésére:) Elmondta korábban, köszönöm szépen. A módosító javaslatról következő ülésünkön határozunk. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖ K (Lezsák Sándor) : Most a napirend utáni felszólalás következik. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett TataiTóth András képviselő úr, MSZP: “Jogosulte a középfokú oktatás ellátásáért felelős megyei önkormányzat a saját felelősségét és any agi terheit olyan módon visszahárítani az állami költségvetésre, hogy iskoláját, iskoláit pusztán anyagi okokra hivatkozva átadja az egyháznak?” címmel. Megadom a szót öt percben TataiTóth András képviselő úrnak. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Eötvös József nevét viselő, méltán országos hírű tatai gimnázium ügyében kértem szót. A sajtótudósítások szerint ugyanis a szegedcsanádi püspökséggel kezdett tárgyalásokat a KomáromEsztergom megyei közgyűlés elnöke, a 800 diákot oktatónevelő tatai Eötvös Gimnázium és 200 fős kollégiuma átadásáról. Ez már redukált létszám, mert a megyei önkormányzat anyagi okokra hivatkozva az idei tanévtől csökkentette a két tannyelvű oktatást, megszüntette a felnőttképzést, és felfüg gesztette az Arany János tehetséggondozó program új osztályainak indítását is ebben az iskolában. Helyi közügynek tűnhet, de valójában országos jelentőségű az átadás kérdése, mert olyan gyakorlatot indíthat meg, amely alapjaiban sértheti Magyarországon a l elkiismereti és vallásszabadságot, megronthatja a magyar állam és az egyházak kapcsolatrendszerét, megkérdőjelezheti a Vatikánnal kötött államközi szerződés fenntarthatóságát, indokolatlan feszültséget gerjeszt az érintett iskolában tanuló diákok, szüleik, a tanárok és az egyházak között. Mi az oka egy ilyen kezdeményezésnek? Bár a vatikáni megállapodásra is lehet hivatkozni - ahogy a közgyűlési elnök tette , de sokkal inkább ilyen módon kíván megszabadulni a megyei elnök attól a törvényben előírt köteleze ttségtől, amely a középfokú oktatás tekintetében a megyei önkormányzatot terheli, s egyúttal ezt a terhet a központi költségvetésre kívánja visszahárítani. Vajon jogosulte középfokú oktatás ellátásáért felelős megyei önkormányzat a saját felelősségét és a nyagi terheit olyan módon visszahárítani az állami költségvetésre, hogy iskoláját, egyéb intézményeit pusztán anyagi okokra hivatkozva átadja valamely egyháznak? A vatikáni megállapodás és a többi egyházzal megkötött szerződés lényeges eleme, hogy ha a szü lő egyházi fenntartású iskolába íratja a gyermekét, az állam ugyanannyival járul hozzá a képzéshez, mint amennyivel az önkormányzati iskolába járókéhoz átlagosan az állam és az önkormányzatok együttesen hozzájárulnak. Az egyházi kiegészítő normatíva, amely 2008ban 217 ezer forint tanulónként, az önkormányzati hozzájárulást pótolja. A vatikáni megállapodás a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülése érdekében született, nem pedig a megyei önkormányzati feladatok áthárítására. Ha egy önkormányzat forrás hiány miatt nem tud eleget tenni iskolafenntartási kötelezettségének, jogosult az országos költségvetésből többletforrást igényelni. Ennek feltétele a racionális gazdálkodás, hogy mindaddig ne költekezzen közpénzből másra, amíg a kötelező feladatait el nem látta.
