Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 17 (131. szám) - Firtl Mátyás (KDNP) - a külügyminiszterhez - “Előbb vasfüggöny, majd határőrbódé, most meg behajtani tilos tábla?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár:
1041 határon átvezető utakon a gépjárműforgalmat adminisztratív akadályokkal ne tehesse lehetetlenné az osztrák fél. Megjegyzem, nemcsak adminisztratív akadályokkal, hanem egyenesen közúti akadályokat alkalmaznak. A Fertőrákos környék i civilek a határ mindkét oldaláról, az osztrák Szentmargitbányáról is 650 aláírással ellátott petícióval kérik a politikusokat a határ átjárhatóságának a megteremtésére. Ez a 650es szám azóta természetesen már növekedett. (15.30) Hangsúlyozom: a határok akadálytalan átjárhatósága nemcsak magyar, de minden, a térségben megforduló uniós állampolgár szabad mozgásához való joga. Tisztelt Államtitkár Asszony! A térségben élőkkel együtt azt meg végképp elfogadhatatlannak tartom, hogy éppen a páneurópai piknik, az 1989es határáttörés helyszínén - ott, ahol jelképesen az első repedést mi, magyarok vágtuk a berlini falba azzal, hogy megnyitottuk a határt a keletnémetek előtt , a valamikori vasfüggöny helyén ma “Behajtani tilos” tábla akadályozza a gépkocsival val ó átkelést egy egyébként nagyon jó minőségű úton. Ezért, tisztelt államtitkár asszony, kérem, hogy a kormány - külügyi szinten - tegyen az eddiginél sokkal határozottabb és konkrétabb lépéseket az osztrák külügyminisztérium felé, hogy a személyek szabad mo zgáshoz való joga az uniós alapelveknek is megfelelően ténylegesen és a gyakorlatban is érvényesüljön a magyarosztrák határszakaszon. Kérem megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Horvá thné Fekszi Márta államtitkár asszonynak. HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselő Úr! Nem először merül fel ez a kérdés, és a Külügyminisztérium tudatában van annak, hogy ez egy valódi kérdés. El kell mondanunk, hogy a schengeni csatlakozást követően az időközben belső határrá vált szlovák, szlovén és osztrák határszakaszokon egyre nagyobb az igény, hogy a térséget összekapcsoljuk gazdaságilag, szomszédságpolitikailag és m inden tekintetben: nemzetpolitikailag is. Két kérdést kell megvizsgálni. Vajon a schengeni csatlakozás azt jelentie a jövőben, hogy bármely úton, bármely járművel szabadon át szabade lépni a szomszédos országba? A másik kérdés, amit meg kell vizsgálni, h ogy jelen esetben az osztrák fél indokolatlanul akadályozzae meg az átlépést. Az első kérdésre az a válasz, amit, azt hiszem, a képviselő úr is ismer: van ’94ből a schengeni végrehajtó tanácsnak egy határozata, amely kimondja, hogy közlekedésrendészeti, biztonságpolitikai és környezetvédelmi okokból az átlépés korlátozható; és az átlépés korlátozható még a magánbirtok védelme érdekében is. Itt azt kell megvizsgálnunk, hogy közösen a határ mindkét oldalán fekvő térségek, önkormányzatok és magánszemélyek mi lyen befektetéseket, milyen közös infrastrukturális beruházásokat tudnak végrehajtani annak érdekében, hogy ez a korlátozás megszűnjék. A másik kérdés, hogy indokolatlanul akadályoze az osztrák fél. Azt kell gondolnunk, hogy felmerültek ilyen aggodalmak. A Külügyminisztériumba kérettük a budapesti osztrák nagykövetet, és nagyon határozottan felvetettük számára ezt a kérdést. A bécsi magyar nagykövet ugyanezt az utasítást kapta, és az Európai Unió különböző szakbizottságaiban is felvetik a magyar képviselők . A Külügyminisztérium az elmúlt hetekben a kancelláriaminiszter urat is megkereste, és kezdeményeztük, hogy a különféle tárcák bevonásával - nevezetesen: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, a Gazdasági Minisztériummal és az Önkormányzati Miniszt ériummal, hiszen itt fejlesztési, szakmai kérdésekről van szó - plusz a külügyi diplomáciai lépések felgyorsításával és az önkormányzatok bevonásával milyen operatív együttműködési, tárcaközi bizottságot tudunk
