Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 17 (131. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
1018 G YURCSÁNY FERENC miniszterelnök : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ha egyetértünk abban, hogy adócsökkentésre van Magyarországon szükség, akkor nyilvánvalóan abban is egyet kellene értenünk, hogy melyek azok a kiadások, amelyeket csökkentünk. T alán két héttel ezelőtt kértem itt, a parlamentben a parlamenti pártokat, frakcióvezetőket, fejtsék ki az álláspontjukat. Mondják meg, hogy honnan kívánnak elvenni, milyen állami szolgáltatást, állami jóléti kiadást nem kívánnak a későbbiekben nyújtani, am ely megteremti ennek a forrását. A mai postámat még nem láttam. Elképzelhető, hogy akár elnök asszonynak, akár a másik két ellenzéki frakció vezetőjének ott van a postán a levele, amelyben leírják, hogy miből is kívánják ezt finanszírozni. De nem látom. Fe lnőtt politikát hirdet nagyon sok ellenzéki politikus. Furcsa módon ugyanakkor a felnőtt politikának azt a feltételét, hogy pontosan mondják meg, miből mit kívánnak finanszírozni, nagyon ritkán teszik hozzá. (13.50) Egykulcsos adó: az egykulcsos adónak két ségtelenül rendkívül sok előnye van. Az egyszerűsége feltétlenül közéjük tartozik. Csak idézném VámosiNagy Szabolcsnak a napokban hallott mondását, hogy minél bonyolultabb, minél strukturáltabb egy társadalom, annál bonyolultabb lesz az adórendszere, mert természetesen az egyes társadalmi célok megvalósítását sokszor adórendszerű eszközökkel is támogatja. Lehet másként dönteni. Magyarországon, ahol a minimálbér adómentes, majd utána majdnem 2 millió forintig nagyon jelentős adójóváírás van, az átlag alatt kereső sokaság az egykulcsos adó mellett ma havonta - attól függ, hogy milyen egykulcsost vezetünk be, nyilván ez olyan 20 százalék körül lehetne - 56 ezer forintot veszít; 56 ezer forintot havonta. Komolyan gondolja valaki ebben a parlamentben, hogy ott , abban az országban, ahol vizitdíj és tandíj dolgában lehetett sikeresen 3 millió ember támogatását megszerezni, sikeresen el lehet mondani sok millió embernek, hogy az egykulcsos adó és a vele együtt járó rendkívül jelentős tehernövekedés átlag alatt - á tlag fölött ez segít, a magas jövedelműeknek segít az egykulcsos adó, de az átlag alatt - elfogadható? Én ezt nem tudom. A Pénzügyminisztériumban működtetünk egy adóirodát. Valamennyi ellenzéki frakciónak ajánlom, hogy ha vannak adójavaslatai, akkor kiszám oljuk ezeket a javaslatokat, megmutatjuk, hogy melyik társadalmi csoportnak ez mit okoz. Talán a múlt héten vagy két héttel ezelőtt kaptunk Semjén frakcióvezető úrtól egy, a családi adózásra vonatkozó átfogó törvényjavaslatot, amely egy nagyon pontos, kimu nkált javaslat. Azt remélem, hogy a következő egy hétben, tíz napban annak részletes elemzését, értékelését nyilvánosságra tudjuk hozni, mert hozzáteszem, azt nem mellékelték a javaslatban. Az a hatástanulmány, amit tőlünk mindig kérnek, itt is lényegében elmaradt. Na most, egyetértek én azzal, hogy egyébként az, hogy mi külföldi példákkal hozakodunk elő, vitatható. De nem véletlenül történik ez meg Magyarországon. Azért nem történik meg, mert úgy látszik, hogy a belföldi nyilvánosságban nagyon nehéz kiderí teni az igazságot. Hallom, hogy pár nappal ezelőtt vagy talán éppen tegnap reggel az egyik ellenzéki politikus kérdésre kifejezetten azt válaszolja, hogy ebben a bizonyos Standard & Poor’s jelentésben szó nincsen március 9éről. Hát, ő olvasta, ő el tudja mondani, hogy abban szó nincsen - mondja ezt egy rádióműsorban. Nagy dilemma, hogy ilyenkor mit kell tenni. Kétségtelen, valóban nem sokan olvasnak angolul, de még itt a parlamentben is úgy látom, hogy félig elmondott idézetek vannak - mondom ezt Navracsic s frakcióvezető úrnak , félig elmondottak. Olvassunk eredetiben először angolul, és utána lefordítjuk magyarra, de csak azért, hogy követni tudjon bennünket az ország, és derüljön ki, hogy mi is van ezekben az ügyekben. “ The outlook revision reflects the weakening perspective for sustained consolidation of Hungary’s public finances. Increasing political incentives and pressures to dilute the fiscal reforms ahead of upcoming elections, as well as rising cost of external bor rowing are expected to interrupt progress in deficit reduction from 2009 and will keep the debt burden rising.”
