Országgyűlési napló - 2007. évi téli rendkívüli ülés
2007. december 17 (120. szám) - A téli rendkívüli ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - VERESS JÓZSEF (MSZP):
10 az európai uniós ügyek Magyarország polgárai számára belső ügyeink, és nem a külpolitika hagy ományos területét jelentik. Uniós polgár mindenki, aki a tagállamok valamelyikének állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot - rögzíti az Európai Uniót megreformáló, december 13án aláírt lisszaboni szerződé s. Azt, hogy Magyarország valamennyi lakója hivatalosan európai állampolgár, a hétköznapokban is még kézzelfoghatóbbá teszi az osztrák, a szlovák és a szlovén határok megnyitása néhány nap múlva. Belépünk, ha úgy tetszik, ismét belépünk az Európai Unióba. Az európai kapukon immár szabadon közlekedhetünk. A határok formálisan is megnyílnak csatlakozásunkkal a schengeni övezethez, és oda Magyarország valamennyi lakója már európai állampolgárként léphet be. A sokat emlegetett uniós integráció még inkább minden ki számára kézzelfogható valósággá válik tehát. Végre tovább gyengülhet, remélhetőleg lassan el is felejtődik az a sokak által még ismert kellemetlen, szinte megmagyarázhatatlan, nyugtalanító érzés, ami egyegy határátlépéshez, különösen ha az nyugati irán yban történt, kötődött sokunknál. A határok légiesülésével így a mindennapok valóságává válik a rendszerváltás egyik sokat emlegetett közös, nagy célja is. A jelképes változások kapcsán érdemes arra is emlékeztetnünk, hogy a napokban aláírt lisszaboni szer ződés új távlatokat nyit a kibővült Európai Unió működése számára. Különösen fontos erről a Parlament falai között szólni, hiszen a szerződés megerősítése a legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is az Országgyűlés feladata. A formális, jogi me gerősítésen túl azonban az Országgyűlésnek és az egyes képviselőknek is szerepet kell vállalniuk abban, hogy Magyarország lakói, a megújuló Európai Unió állampolgárai megismerjék és támogassák ezeket a változásokat. Tudjanak arról, hogy a kibővült és a lis szaboni szerződés nyomán átalakuló Európai Unió tagállamaként Magyarországnak is tovább nő az esélye nemzeti érdekeink hatékonyabb képviseletére. Legyenek tisztában az Európai Unió állampolgárainak a szerződés által biztosított új jogaival és lehetőségeive l. Ismerjék azokat a hatékonyabb lehetőségeket, amelyeket a szándékai szerint megújuló Unió kínál arra, hogy a tagállamok együtt találjanak választ a globalizáció kihívásaira és polgáraik hétköznapi problémáinak megoldására is. Ezeket a gondolatokat hangsú lyozta az Európai Bizottság elnöke, Barroso úr, amikor december 4én a nemzeti parlamentek aktív segítségét kérte abban, hogy az állampolgárok megismerjék a lisszaboni szerződés tartalmát és várható hatásait. Kiemelte: az Unió működésében kezdeményező és c selekvő nyitottságra van szükség, amihez már nem elégségesek a XX. század intézményei. Az Uniónak ezért kell elkezdeni a XXI. század kihívásait és lehetőségeit kezelni tudó intézmények kialakítását, amihez a lisszaboni szerződés megfelelő kereteket kínál. Az európai értékek mentén és európai összefogással tudunk megoldást javasolni olyan égető kérdésekre, mint az energiaellátás biztosítása, az éghajlatváltozás ügyei, a szegénység vagy a tömeges migráció kezelése, csakúgy, mint a növekedés és a munkahelytere mtés elősegítése. A reformszerződés megteremti a jogi alapokat az együttműködéshez, a hétköznapjainkat meghatározó módon érintő energiaellátás biztosításában csakúgy, mint a turizmus vagy a sport területén. A szociális záradék pedig kiemeli, hogy az európa i politikák meghatározása során elő kell segíteni a magas szintű foglalkoztatottságot, a megfelelő szociális biztonság biztosítását, a társadalmi kirekesztettség elleni fellépést, továbbá az oktatás és a képzés, valamint az emberi egészség védelmének magas abb szintjével kapcsolatos követelmények érvényesülését. Erősödik a részvételi demokrácia a polgári kezdeményezés jogán keresztül. Ez lehetővé teszi, hogy a tagállamok jelentős hányadából származó, összesen legalább egymillió állampolgár felkéri a Bizottsá got egy konkrét területen a kezdeményezések megtételére és kidolgozására. (13.10) Megnő a nemzeti parlamentek szerepe is. A szubszidiaritás gyakorlati érvényesülését erősítve, az Európai Bizottság újra megvizsgálja azokat a jogalkotási javaslatokat, amelye ket a nemzeti parlamentek egyharmada elutasít. Amennyiben egy javaslatot a tagállami parlamentek többsége nem
