Országgyűlési napló - 2007. évi téli rendkívüli ülés
2007. december 17 (120. szám) - Soltész Miklós (KDNP) - az egészségügyi miniszterhez - “Reformkórház, de minek?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KINCSES GYULA egészségügyi minisztériumi államtitkár:
32 hogy minden információ, amely a kórház életét érinti, megtiltja, hogy kimenjen a kórházból, nyilatkozni arról nem lehet. Államtitkár úr, kérdem ezért ezek után: mi másra jók ezek a rendelkezések egy ilyen reformkórházban, mint a dolgozók megfélemlítésére? Egyetérte azzal, hogy szakmailag megkérdőjelezhető múlttal valaki egy ilyen mértékű kórházi adósságállományt konszolidáljon? Az üzleti biztosítókról szóló javaslat azért ilyen fontos önöknek, hogy végre mindenről ugyanígy, kizárólag üzleti alapon lehessen dönteni? M eddig fokozható még a káosz a magyar egészségügyben? Államtitkár úr, várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Kincses Gyula államtitkár úrnak. DR. KINCSES GYULA egészségügyi minisztériumi államtitkár : Tiszt elt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselő Úr! Mint azt ön is bizonyára tudja, a kórházak csődbiztosainak a kinevezése a fenntartó, a tulajdonos, azaz jelen esetben az önkormányzatok feladata, így egyáltalán nem tekintem azt furcsának, hogy a miniszter asszony nem tudta azt, hogy egy adott kórházban, amelyik nem minisztériumi fenntartású, ki a csődgondnok vagy ki a csődbiztos, hiszen nem a miniszter asszony kompetenciája a kijelölése. Ugyanakkor miután a kérdését megkaptuk előre, az interneten utánanéztünk, és az kiderült, hogy a csődbiztos úrnak van szakmai előélete, másik két kórházban már dolgozott csődbiztosként, sőt kórházi gazdasági igazgatóként dolgozott két évet ezt megelőzően, tehát hogy nincs semmilyen szakmai tapasztalata, ezt így ez alapján mi nem tudjuk megerősíteni, de nem is dolgunk, hiszen a helyi önkormányzat az, amelyik kinevezte. Ugyanakkor fontosabb a kérdésének az a része, hogy káosz vane BorsodAbaújZemplén megye, illetve Miskolc egészségügyi ellátásában. Mindannyian jól t udjuk, hogy ez a megye az egyik olyan klasszikus megye, ahol az ellátórendszer túlfejlettsége, aránytalansága, szerkezeti torzulásai kifejezettek voltak, ahol a legtöbb szétaprózott kis kórház jutott egy településre vagy egy főre. Ugyanakkor Miskolcon belü l kórház nem szűnt meg, sőt az egész megyében sem, csupán átalakult, funkcióját változtatta. Miskolcon pillanatnyilag három fekvőbetegintézmény működik, az egyik a megyei kórház, a másik a Szent Ferenc Kórház, a harmadik az egyesített kórház, amelyik két kórházból jött létre, tehát nem szűnt meg. Ezek a kórházak a különböző szerkezetátalakítási pályázatokon eredménnyel pályáztak, és összesen félmilliárd forint körüli, bocsánat, 405 millió forintot kaptak a szerkezetátalakítás támogatására. Lényeges volt a kérdésében az a mondat számomra, hogy: szűrőközpont és csődbiztos? Ezt ellentmondásként tette fel a képviselő úr, holott valóban, a folyamatokat jól jellemzi az, hogy igen, ahogy önök is egyetértenek ebben, a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt, a fejles ztésekre, tehát új központokat kell kialakítani erre. Át kell alakítani az intézmények szerkezetét, és valóban, ott, ahol ez a szerkezetátalakítás nem megy megfelelő sebességgel, akár csődbiztos kijelölésére is sor kerülhet. Ugyanakkor a megyében, illetve a városban az intézmények gazdálkodási helyzete ezeknek az intézkedéseknek a hatására javult. A megyei kórházban szeptember 30ra már lement az adósságállomány úgy, hogy 30 napon túli szállítói tartozással nem rendelkezett. A Szent Ferenc Kórház helyzete i s stabilnak mondható, nem rendelkezik ilyen tartozással; és reméljük, hogy a Diósgyőri Kórház és a Semmelweis Kórház integrációja után az ésszerű átalakítások után ott is megszűnik ez a helyzet. Mindenesetre azt jelezni szeretném, hogy emögött nem központi intézkedési problémák vannak, hiszen az új kórházak az úgynevezett és mások által rettegettnek nevezett teljesítményvolumenkorlátot nem tudták kihasználni.
