Országgyűlési napló - 2007. évi téli rendkívüli ülés
2007. december 17 (120. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló törvényja... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOCSI LÁSZLÓ, az európai ügyek bizottságának előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOCSI LÁSZLÓ, az európai ügyek bizottságának előadója:
116 cogens esetén fordulhatott elő. Most viszont ezzel a módosítással az Országgyűlés felhatalmazást adna arra, hogy a szabadság, a biztonság és a jog térségében közreműködő államokban a más állam joga szerinti bűncselekmény esetén is ilyen büntetés kiszabható lenne. Tulajdonképpen ez egy másik állam bü ntetőhatóságai által kiszabott határozatok elismerésének, végrehajtásának a megvalósításához nyitná meg az utat. Különösen indokolt ez most, mikor a héten megvalósul az európai uniós belső határok légiessé válása számunkra is a schengeni csatlakozással. De azt tudjuk, hogy a bűnözés nem ismer határokat, ezért egy, a mainál jóval jelentősebb nemzetközi, európai uniós összefogásra, együttműködésre van szükség a határon átnyúló bűnözés tekintetében, és ez a módosítás erre a lehetőséget megteremtené. Szeretném felhívni még az Országgyűlés figyelmét arra, és ez az európai ügyek bizottságának a vitájában is felmerült, hogy ez jelentie automatikusan a más tagállamokban hozott büntető határozatoknak az elismerését. Természetesen ez nem jelenti az automatikus elisme rést, ez csak a lehetőségét nyitja meg ennek. Mindezek alapján az európai ügyek bizottsága ezt a javaslatot megtárgyalta, és nagy többséggel, mindösszesen egyetlenegy ellenszavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Taps a korm ánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Kocsi László képviselő úrnak, a bizottság másik előadójának. Képviselő úr, öné a szó. KOCSI LÁSZLÓ , az európai ügyek bizottságának előadója : Köszönö m a szót, elnök úr. (Jelzésre:) Elnök Asszony! (Derültség.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Hát, csodálkoztam… Legalább ön ne tegye, képviselő úr! KOCSI LÁSZLÓ , az európai ügyek bizottságának előadója : Embert próbáló a mai nap, úgy látszik... Elnézését kérem, elnök asszony. Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Valóban rendkívüli jelentőségű nemzetközi szerződésről beszélünk, amely feltehetően évtizedekre meghatározza az Unió működésének kereteit, intézmények és a tagállamok szerepét. Az európai ügyek bizottsága a tör vényjavaslatot megtárgyalta, és általános vitára való alkalmasságát 17 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta. Mint önök is tudják, az európai alkotmányt a francia és a holland állampolgárok többsége egy népszavazáson elutasította. Ennek következtében az Unió intézményi, politikai válságba került. A válságból a német elnökség erőfeszítéseinek következtében sikerült megtalálni a kiutat, azt a kompromisszumot, amely megfelelt minden tagállamnak. A portugál elnökség pedig feltette az ire a pontot a kormánykö zi konferencia lebonyolításával. A reformszerződést a lisszaboni Szent Jeromos kolostorban írták alá Beethoven Örömódájának dallamaira. (Közbeszólás: Énekeld el!) Az Európai Unió alkotmányos szerződésének legfontosabb célja volt (Zaj. - Az elnök csenget.) , hogy választ adjon azokra az új kihívásokra, amelyekkel a kibővült Uniónak napjainkban szembe kell néznie. Az intézményi változásokkal biztosítható egy 27 tagú közösség mindennapi működése, de ez még nem elegendő ahhoz, hogy az Unió képes legyen megállni a helyét az egyre fokozódó nemzetközi gazdasági versenyben. A lisszaboni szerződés nem hozza magával automatikusan a közös energiapolitikát, az egységesebb belső piacot, nem ad választ a népesedési, migrációs vagy környezetvédelmi problémákra, és még sorol hatnánk a következő évtizedek kihívásait. Sarkosan szólva, amíg a tagállamok éveken keresztül azon vitatkoztak, hogy kinek hány tanácsi szavazata vagy hány európai parlamenti helye legyen, addig az Egyesült Államok a világ innovációs központja, Kína a vilá g ipari
