Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - BALOGH LÁSZLÓ (MSZP):
936 zárszámadásnak - és ezt is említeni kell a hazai források felhasználásánál , hogy 36 milliárd forintot biztosított a költségvetés a regionális operatív programok saját erejéhez. Ez volt tehát a hazai forrás, amelyekből aztán az uniós fejlesztések megvalósíthatók lettek. A hazai források elosztá sában hatékonyan és a jogszabályoknak megfelelően működtek közre a megyei és regionális tanácsok. Ma aktuálisabb, mint bármikor leszögezni azt, hogy a tanácsok döntései törvényesek voltak, a most kipattant ügyekben nem érintett sem a BácsKiskun Megyei Ter ületfejlesztési Tanács, sem pedig a Délalföldi Regionális Fejlesztési Tanács. (15.40) Ami az uniós pénzek felhasználását illeti: éppen 2006 volt az az év, amikor egyértelműsíteni lehetett, hogy az előcsatlakozási alapok felhasználása sikeres volt. A PHAREprogram pénzei száz százalékban felhasználásra kerültek, míg a SAPARDprogram 96 százalékban került kifizetésre. Érdemes talán megemlíteni az ISPA forrásait is. Nagyon sok településen javult ezzel a forrással az ottani közműhálózat. Az előcsatlakozási pén zek elköltése, amelynek eredményes felhasználásában sokan kételkedtek, hazánkban jóval meghaladta az újonnan csatlakozott országok átlagát. Kifejezetten magyar sikerről van tehát szó. Tisztelt Ház! 2006ban 223 milliárd forint uniós támogatás került kifize tésre, illetve az agrártámogatások esetén megelőlegezésre. Ezzel szemben az Unióval szemben teljesített nemzeti hozzájárulásunk 186 milliárd forintot tett ki. Ez mindenképpen sikeres magyar pozíciót jelez. Az Állami Számvevőszék jelentése is elismerően szó l a Magyarország szempontjából pozitív egyenlegről. Tisztelt Ház! Az uniós támogatásokkal megvalósult fejlesztések közül kiemelkedik a nemzeti fejlesztési terv első szakasza. Emlékszem a parlamenti vitára, amikor nagyon sokat fölvetették azt a kérdést, hog y vajon sikeresek leszünke a nemzeti fejlesztési terv megvalósításában, képesek leszünke arra, hogy ezeket a pénzeket lehívjuk az Európai Uniótól. A terv végeztével, éppen 2006ban volt ennek a mérlege igazán megvonható. A nemzeti fejlesztési terv Iben összességében 17 ezer projektet támogattak, amelyek 1100 milliárd forint értékű fejlesztést generáltak. Ennek körülbelül egyötöde esett 2006ra. Mire költöttük el ezeket a pénzeket? Néhány példát szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani. A legtöbb pályázatot a kis- és középvállalkozások nyújtották be. Az általuk teremtett és megőrzött munkahelyek teszik ki az összes munkahely háromnegyedét. Látható tehát, hogy a kis- és középvállalkozások támogatása az átlagosnál nagyobb mértékben eredményezi a foglalkoztatás javítását. Ennek konzekvenciáit az Új Magyarország fejlesztési tervben is levonja a tervező, és úgy látom, hogy a kis- és középvállalkozások további támogatása megoldott lesz ebben a tervben is. Az önkormányzatok tipikusan infrastruktúrafejlesztésre, óvo dák, iskolák felújítására pályáztak a nemzeti fejlesztési terv Iben. A kérdés az, hogy vajon az önkormányzatok képesek leszneke a jövőben arra, hogy kistérségekben, valóban térségekben gondolkodjanak és fejlesszenek. A kistérségi együttműködések annak a szándékát vetítik előre, hogy igen. A civil szervezetek a munkaerőpiac igényei szerinti képzésekre, a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását segítő eszközökre pályáztak leginkább. A nemzeti fejlesztési terv Iből az egyházak többségükben épületeik fel újítására, oktatási intézményeik színvonalának emelésére pályáztak. A délalföldi régióban is volt ilyen fejlesztés, például Szentesen a főtérrekonstrukció kapcsán egy nyugdíjasotthon építésére került sor. A nemzeti fejlesztési terv legnépszerűbb pályázat i felhívása a kis- és középvállalkozások műszaki technológiai hátterének fejlesztése volt, amelyet öt alkalommal hirdettek meg. A szerződések értéke a kormány engedélye alapján a ROPnál haladta meg legnagyobb mértékben az eredeti keretet, 10,5 százalékkal , míg a legkevésbé a HEFOPnál, 1,6 százalékkal. A legnagyobb arányú kifizetésre az AVOPkeretből került sor, a legkevesebb kifizetés a HEFOPban történt.
