Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat; a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényjavaslat; a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egy... - ELNÖK (Mandur László): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
922 értelemben elkülönül a döntéshozatali és a végrehajtói szint a P énzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén belül. Viszont az már elgondolkodtató tény, hogy leginkább háromtagú, legfeljebb öttagú lehet a felügyeleti tanács. Ha végiggondoljuk azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha három tag alá csökken a felügyeleti tanács létszáma, akkor bizony működésképtelen helyzet állhat elő, hiszen az van a javaslatban, hogy 90 nap után lehet felmentéssel élni a felügyeleti tanács tagjával szemben, viszont az is előírásra kerül, hogy legalább három tag igenlő szavazata szükséges. Márp edig azt is tudjuk, hogy ha gyorsan kell intézkedni, mint ahogy Molnár képviselő úr jelezte, mondjuk, egy Baumagügyben vagy ne adj’ isten, valamilyen pénzintézeti csődközeli helyzetben, ott nem lehet 90 napot várni, meg 45 napot se lehet várni arra, hogy működésképes állapotba kerüljön a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Tehát ez a szabályozás semmiképpen sem jó. Ráadásul a munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében is elég nagy probléma van, hiszen az van a javaslatban, hogy gyakorlatilag a tanács t agjai, illetve az elnök kivételével a miniszterelnök gyakorolja a munkáltatói jogokat, csak hát az elnökön és a tagokon kívül nincs más a felügyeleti tanácsban, tehát ezeknek a személyeknek nem lesz munkáltatója a javaslat szerint. Ez megítélésem szerint v alamilyen elírás vagy félreértelmezés következtében szerepelhet itt, meglátásom szerint semmiképpen sem maradhat így a javaslatban. Van egy érdekes feltétel is a kinevezett tagok, illetve az elnök tekintetében. Arról szól a javaslat, hogy tárgyalóképes ang ol, német vagy francia nyelvtudással kell rendelkezni. Ez ránézésre nagyon szimpatikusnak tűnik, csak ki fogja megállapítani, hogy az a tag vagy az az elnök tárgyalóképesen beszéle. Valamilyen tolmács vagy nyelvszakértő fog vele leülni, és akkor elkezdi p ontozni? Vagy milyen formában történik, államtitkár úr, tisztelettel kérdezem, hogy valaki megállapítsa azt, hogy tárgyalóképes nyelvtudással rendelkezike az a jelölt, akit ki szeretnének majd nevezni erre a posztra. Én úgy gondolom, ennél egzaktabb megfo galmazás kell, ráadásul itt azért nem arról van szó, hogy az időjárásról kell majd értekezni valamilyen idegen nyelven, hanem igen komolyan szakmai nyelvtudással kell rendelkezni, ha már ilyen előírásokat támasztunk, én úgy gondolom, hogy nagyon helyesen. A törvényjavaslatnak még egy elemére szeretném felhívni a figyelmet, ami elsősorban elvi problémákat vethet fel. Arról szól a javaslat, hogy mielőtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megadja az engedélyt a piacra lépésre egy pénzügyi intézménynek, a Nemzeti Bank előzetes véleményét kell kikérnie. Ha végiggondoljuk ezt a javaslatot, azt kell mondanunk, hogy ez ismételten életszerűtlen, hiszen ez azt jelenti, hogy akkor két engedélyező hatóságunk van: a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Ál lami Felügyelete. Márpedig a javaslatból az nem olvasható ki, hogy két ilyen szervezetnek kell léteznie. Abban az van, hogy mint ahogy eddig is, a piacra engedést, ami egy nagyon nehéz döntés, hiszen onnantól kezdve nagyon nehéz kivonni egy szervezetet a p énzügyi piacról, innentől gyakorlatilag két szervezet kell hogy vizsgáljon. Kérdezem én, hogy a Magyar Nemzeti Banknak megvane az a kellő nagyságrendű apparátusa, amely előzetesen bevizsgálja, megméri, véleményezi azt a szervezetet, amelyik a piacra akar lépni. Én úgy gondolom, nincs erre felkészülve a Magyar Nemzeti Bank. Azért van a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, hogy ezzel foglalkozzon. Tehát én úgy gondolom, az, hogy előzetesen jóváhagyást kell kérni, gyakorlatilag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is leértékeli. Akkor nincs szükség arra az intézményre, akkor elég a Nemzeti Bank, hiszen ő megvizsgálja, hiszen csak úgy tud felelősen véleményt formálni a PSZÁF felé, hogyha teljes egészében bevizsgálta azt a p iaci szereplőt, amelyik az adott pénzügyi piacra vagy tőkepiacra be kíván lépni. Tehát ez a szabályozás, úgy gondolom, így nem helyes. Ez a megfogalmazás nem helyes, tehát erről újra kell gondolkodni, hogy mi is a törvényalkotó célja, amikor ezt a szabályo zást előírja. Még egy nagyon fontos kérdésre szeretném felhívni a figyelmet, ami nagyon kemény javaslat a törvény szövegében, mégpedig az, hogy ha valaki egy adott társaságban nem ért egyet valamilyen
