Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés; a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel össz... - SOLTÉSZ MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
888 Még egy dolgot hadd emeljek ki! Míg a foglalkoztatási ráta 19902000ben az Európai Unió átlagához, azaz körülbelül a 35 százalékhoz közelített, addig ma a foglalkoztatási ráta 20 százaléknál van. Tehát sajnos eltávolodott az uniós átlagtól, amire megint csak azt kell mondanom, hogy olyan folyamatokat indít el szociálisan, a szegénység ügyében, amelyeket ha nem kezel a kormány, visszafordíthatatlanok lesznek. A sportra nagyon röviden hadd térjek ki! Egy darabig ugyan emelkedik a sportot igénybe vevő vagy sportoló fiatalok száma, de abban a pillanatban, ahogy munkába állnak, ez szinte a nulla felé közelít. Ennek az egészségügyi következményei, és aztán ennek a költségei a társadalomra beláthatatlanok. Itt megint csak szemléletvál tásra lenne szükség, hisz amikor egy szülő a gyermekét sportra akarja íratni, 610 ezer forintot fizet egy sportegyesületbe havonta, ha el akar menni tömegsportra valaki, nincsenek helyek. Egy dolgot hadd idézzek: Budapesten körülbelül száz nagy sportpálya szűnt meg, bevásárlóközpontok, benzinkutak, mindenféle épült ott, csak pont az nem maradt meg, aminek annak idején készült, a lényeg nem maradt meg. Amit legvégül szeretnék kiemelni a jelentésből, az alkohol, a dohányzás és leginkább a drog kérdése: katas ztrofális méreteket ölt. Katasztrofális a helyzet! Egy dolgot hadd emeljek ki: a mai 1718 éves korosztály fele évente több mint tízszer fogyasztott drogot. Elképesztő, iszonyatos ez a szám! Ha belegondolunk, hogy ennek mi lesz a következménye mind társada lmi szempontból, mint egészségügyi szempontból, akkor én azt gondolom, hogy nagyon csúfos képet tudunk csak felvázolni a magyar ifjúság szempontjából. De mi a megoldás? Mint említettem, a minisztériumok ugyan fölsoroljá k a sokszor helyes lépéseket, még azt sem mondom, hogy mindig tűzoltó lépéseket, hanem hosszú távú vagy középtávú lépéseket, sokszor rengeteg pénzt is hozzátesznek - nagyon helyesen egyébként, hisz mindannyiunk pénzét költik el, tehát nem a sajátjukat adjá k, de sokszor rengeteg pénzt is hozzátesznek , csak az a kérdés, hogy ezekben az években, illetve jelenleg is hasznosultake ezek a pénzek. Jó irányba menteke, megfordultake azok a tendenciák, amelyeket a kutatók bemutattak nekünk, és amelyeket nagyon k épletesen bármelyikünk taglalni tudna itt, az Országgyűlés előtt? S javulte az ifjúság helyzete ezek által a programok által vagy a befektetett milliárdok és milliárdok által? Én azt gondolom, hogy nagymértékben nemhogy nem javult, hanem ellenkező irányok at vett. Miért mondom ezt? Először is: hiányoznak a mintaképek, hiányoznak a példaképek. Mindannyian örülni tudtunk annak a fiatal hölgynek, Szávay Ágnes sikerének, hogy végre van egy sportsiker az országban, végre valakire föl tudunk nézni, egy fiatalra. (11.40) Mennyire tudott örülni sok ember, amikor a magyar válogatott végre kétszer nyert egymás után! Mennyire hiányoznak ezek a sikerek az országban! Mennyire hiányoznak az igazi mintaképek! Én magam emlékszem, amikor fiatal voltam, Balczó Andrással futot tunk kint a Hármashatárhegyen több ezer emberrel, és drukkoltunk neki, és vittük együtt, mekkora élmény volt ez nekünk - és ezek hiányoznak most. És milyen minták vannak, a médiában milyen mintákat lehet látni? Az úgynevezett valóságshowk percembereit, az okat próbálják sztárolni, majd hirtelen eltűnnek a semmibe, de tízezrek és tízezrek utánozzák őket. Ugyanígy a vetélkedőknek az egyes kiemelt győzteseit sztárolják, míg százakat, ezreket megaláznak. Ki követi őket akkor ezek után? Az erőszak, ami a televíz ióból sugárzik - mit várnak el a meccseken, a sportmeccseken vagy bárhol máshol, hogy a fiatalok ne randalírozzanak?! Angliában meg tudták ezt állítani renddel és sok minden más eszközzel és segítséggel, de nem lehet úgy, ahogy most, hogy minden szabadon é s szabadosan megy tovább. Kérdés, hogy a kultúraközvetítés milyen most Magyarországon, hogy csak a számítógépes kultúra, vagy amit bemutattak a kutatók, hogy színházba alig járnak a fiatalok, múzeumba alig járnak a fiatalok, az operát szinte nem is ismerik , vagy nem is akarják megismerni, és sorolhatnám tovább. Mi a kultúraközvetítés ebben az országban? Ami fontos - egy következő területként , az az egységes gondolkodás és a minták. Az egységes gondolkodáson belül három területet hadd emeljek ki! Az egyik az erkölcsi kérdések területe, és itt