Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés; a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel össz... - ELNÖK (dr. Áder János): - BORSOS JÓZSEF, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
877 családügyi bizottság a tegnapi napon megtárgyalta, és 16 igen, 13 nem szavazattal azt általános vitára alkalmasnak találta. A bizottság többségi véleménye a következő volt: a jelentés, amely 134 oldalon taglalja az ifjúság helyzetét a 2005. évben, három részre tagozó dik. Az első rész egy helyzetkép, amely kutatási anyagokból, statisztikai adatokból áll, amelyet az ifjúságkutatók alkottak meg. A második rész a tárcáktól beérkezett anyagokból lett összeszerkesztve, amely a 2005ös kormányzati intézkedéseket tartalmazza. A harmadik részben pedig a mellékletek találhatóak, amelyek mind a demográfiai, mind az egyéb pénzügyi, statisztikai elemzéseket mutatják be. Bizottságunkban arra a kérdésre, hogy a meglévő kutatási eredményeket tekintve milyen javaslata van közép- és hos szú távra a kormányzatnak, illetve a szakpolitikának, a következő választ kaptuk Rauch Edit szakállamtitkár asszonytól: három nagy, egymással szorosan összefüggő társadalmi kérdéskör van, amin változtatni kell, vagy legfeljebb meg kell próbálni befolyásoln i. Az egyik a demográfiai kérdés, a másik, ami a gyermekek és fiatalok szociális helyzetével, egzisztenciájával kapcsolatos, és a harmadik nagy témakör a közéletben, a demokráciában való részvétele a fiataloknak. 2000től azt látják, hogy minden egyes korm ányzati ciklusban elkészültek ezek a jelentések, és trendeket lehet látni, amelyeket négyéves ciklusok alatt nem lehet megváltoztatni, ezért egy szisztematikusan felépített, kormányzati ciklusokon átívelő feladatok meghatározására és azok végrehajtására va n szükség; ezzel bizottságunk többsége is egyetértett. Így a jelentéshez kapcsolódó 106. számú, 1995. november 1jei országgyűlési határozat módosítását javasolja a tárca, amelynek eredményeképpen az évenkénti jelentéstétel helyett csak háromévenként kell majd jelentést benyújtani az Országgyűlés elé. A módosítást az indokolja, hogy az ifjúság helyzetében, a vonatkozó statisztikákban, illetve a kormányzati intézkedések terén sem történik ilyen rövid idő alatt olyan mértékű változás, amely az évente történő jelentést szükségessé tenné. A javaslatot a bizottság többsége támogatta. Továbbá elhangzott a bizottsági ülésen, hogy a kormányzat jóváhagyásával elkezdődött az a szakmai munka is, amely a nemzeti ifjúsági stratégia elkészítésére vonatkozik. Tisztelt Orsz ággyűlés! A jelentést az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót B orsos József képviselő úrnak. BORSOS JÓZSEF , az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A bizottság módosító indítványát ismertető képviselőtársam jelezte, hogy nagy és vehem ens vita nem alakult ki a bizottsági tárgyaláson ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ennek az volt az oka, hogy nem volt miről vitát nyitni. 3 plusz 1 téma és ok, amit megjelöltünk a bizottsági ülésen, hogy miért nem támogatjuk az előttünk fekvő csomagot, mert ugye több anyagról van szó: Az első ilyen ok, amit jómagam is elmondtam a bizottsági ülésen, hogy a kutatási anyag száraz tényeket, számokat tartalmaz, ezen nincs mit vitatkoznunk. Ugyanakkor a jelentés címe arról szól, hogy a gyermekek és az ifjúság hely zetéről szól a jelentés. Ahhoz, hogy egy ilyen csoport, réteg, népesség helyzetét leírjuk, kevés az, hogy száraz adatokat, tényeket sorolunk fel, ehhez szükség lenne arra, hogy az ő attitűdjüket, véleményüket, az ő helyzetükkel kapcsolatos elképzeléseiket is ismerjük, hiszen akkor lehetne igazán jó döntéseket hozni. Ez nyilván az ifjúságnál sokkal kiemeltebb, mint a gyermekeknél, mert ők még nem annyira tudnak véleményt alkotni. Igaz ugyan, hogy arra hivatkoztak, hogy a kutatást kutatók állították össze, vi szont a kutatást a kormányzat rendeli meg, tehát hogyha kíváncsi lett volna erre, akkor felkérte volna a kutatókat, hogy ezzel kapcsolatban is fogalmazzanak meg kérdéseket a kutatásuk során. Ezt egyébként a kutatók is elmondják, hogy szerintük is szükség l enne erre. Tehát ez volt az egyik ok, ez a hiányosság.
