Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
863 E programmal összhangban is mondhatom, hogy nézetem szerint a vidékpolitika nem más, mint az esélyteremtés politikája, ami azonban még e komplex programnál is összetettebb, tudatosabb cselekvést igényel. Olyan cselekvést, ami minden döntés esetében érdemben vizsgálja annak terüle ti, térségi hatásait. Úgy érzem, e téren van még tennivalónk. Folyamatok követésére, hatásainak elemzésére és további finomhangolásra van szükség. Röviden szeretnék említeni ennek érzékeltetésére néhány példát. Liberális politikusként én magam is támogatom a felsőoktatás versenyképessé tételét és a minőségi oktatás elősegítését. Az államilag finanszírozott férőhelyek elosztásának ez évi rendszere azonban felveti annak a kérdését, hogy a vidéki felsőoktatási intézményekben megjelenő érdemi férőhelycsökkenés nem zárjae be, nem szűkítie indokolatlanul a felsőoktatáshoz kapcsolódó költségekre érzékeny vidéki lakosság esélyeit. Hasonló a helyzet a szakképzés átalakításával is. Támogatom a képzések munkaerőpiaci igényekhez igazítását és azt a centralizációt, am i a képzések hatékonyabb megszervezését és a fejlesztések célirányosabb felhasználását biztosítja. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a túlzott centralizáció veszélyeket is hordoz: a kisvárosi képzőhelyek leépülése feleslegesen kényszerítheti kollégiumba vagy n api hosszú ingázásra már 14 éves korban a diákokat, amikor a valódi szakmai képzésük csak 17 vagy 19 éves korban kezdődik. Akkor még nem beszéltünk a foglalkoztatás bővítéséről és a gazdaság fejlődéséhez szükséges infrastruktúra fontosságáról. A tömegközle kedés, a közlekedési hálózatok, a térségek elérhetősége alapvetően érinti az esélyek kérdéskörét. Békés megyeiként, békéscsabaiként külön is ki szeretném emelni a 44es út fejlesztésének ügyét, ami ma meggyőződésem szerint a legfontosabb Békés fejlődési es élye szempontjából. Sikert azonban csak úgy érhetünk el, ha tartalmatlan politikai csatározások helyett értelmes vitát folytatunk, és a fontos kérdésekben együtt is tudunk működni. Jó példa erre a Délalföldi Regionális Fejlesztési Tanács, ahol, bár tagjai között kormánypárti és ellenzéki politikusok is vannak, mára eljutottunk oda, hogy képesek vagyunk egységesen, sokszor egybehangzóan szavazni. Van tehát esély a megegyezésre: a közös célok képesek elsimítani a politikai ellentéteket. Partnerség a politika i szereplők között, együttműködés az önkormányzatokkal, gazdasági szereplőkkel és a civil szervezetekkel; követhető szabályok, átlátható és ellenőrizhető döntéshozatal és a végrehajtás következetes ellenőrzése. E szempontok nélkül nem beszélhetünk sikeres és eredményes vidékpolitikáról, nem beszélhetünk az esélyteremtés politikájáról, ami nézetem szerint a liberális politika egyik sarokköve kell hogy legyen. Országgyűlési képviselőként ezért szeretnék dolgozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypá rtok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében, ha jól látom, Gőgös Zoltán államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Üdvözöljük a fedélzeten! (Derültség.) Ön tegnap tette le a parlamenti esküt, és azt gondolom, hogy az elmondottak alapján nyugodtan mondhatom, hogy egy olyan képviselővel gazdagodott a Ház, aki komolyan gondolja, hogy a magyar vidék fejlesztésnek igenis óriási szerepe van. Annak is örülök, hogy az is elhangzott - és ezt régóta hangoztatjuk, ugyan néha időnként kisebbnagyobb koalíciós feszültségekkel , hogy nem lehet a vidékfejlesztésben, a vidéki szolgáltatások hozzáférésénél kizáró lag piaci szempontokat érvényesíteni, hiszen ez gyakorlatilag ahhoz vezethet, hogy első- és másodrangú állampolgárok köre alakulhatna ki Magyarországon, hiszen nem ugyanaz az esélye egy kistelepülésen élő embernek.
