Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
861 Az élettartam növe kedésének mindnyájan örülünk, hiszen ez a nyugdíjas idő kitolódását jelenti, de ide tartozik valamiképpen a nyugdíjbavonulási idő is. A korhatáremelésnek bizonyos tervei kiszivárogtak, aztán ezt cáfolták, de mindenképpen úgy tűnik, hogy napirenden van. A mi javaslatunk erre is tesz megoldást, különösen a rugalmas nyugdíjbavonulási idő erősítésével. A születések számának csökkenése. A gyermeknevelés megkönnyítése és a gyermekvállalási kedv növelése nem csupán direkt családtámogatási eszközökkel érhető el, hanem például az otthonteremtési támogatás megvalósításával vagy a nyugdíjrendszer családbarát elemeinek a megerősítésével. Ezzel ellentétes törekvéseket látunk ma a kormányzati munkában. S mindenképpen meg kell említenem - az előbb má r utaltam rá - azokat a rögtönzéseket, amelyek nem koncepció mentén történnek. Nézzék meg a német nyugdíjrendszer átalakítását, ott láthatják, hogyan kell csinálni! Ez egy lopakodó törvénykezés, ami ma Magyarországon folyik. Ha megnézzük, mi van ma a parla ment asztalán, akkor azt is látjuk, hogy a rendészeti szervek nyugdíjszabályozása ötletszerű, vagy gondoljunk a megállapítás szabályainak nemrégiben elfogadott változtatásaira. Ez nem egy hosszú távú tervezés eredménye. A tegnapi vitában is megemlítésre ke rült, hogy lesznek ezen változtatások. A szavazatvásárlás eszközévé vált a nyugdíjrendszer, ebből akarjuk mi az említett KDNPs javaslattal kiemelni a nyugdíjasokat és magát a rendszert. Két olyan eleme is van ennek a törvénytervezetnek, amely ezt fogja el ősegíteni. Befejezésül hadd említsem meg, hogy ennek a lopakodó törvényhozásnak, illetve kapkodásnak az eredménye az lesz, hogy a kompenzációs megoldás - amit mi egyébként támogatunk, mert valóban javítani kell a rendszeren , a toldozgatásfoldozgatás utá n újabb kompenzációra lesz szükség. Ezt most készítik elő ezek a meggondolatlan előterjesztések. Ezért szeretnénk mi egy egységes, átfogó, egy megfelelő koncepció alapján elkészült törvénymódosítást, illetve új törvénytervezetet benyújtani. Köszönöm a figy elmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Csizmár Gábor államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Orsz ággyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nem is mindenben értek egyet Harrach Péter képviselő úr hozzászólásával, abban az egyben mindenképpen, hogy a nyugdíjrendszer egy olyan rendszer, amelyet depolitizálni kell, amelyet mentesíteni kell attól, hogy párto k aktuális csatája, harca, képviselő úr szóhasználatával: szavazatvásárlása prédájává váljon, tekintettel arra, hogy egy normális nyugdíjrendszer legalább kéthárom nemzedéknyi időtávra tekint előre, és a patkóban ülő valamennyi képviselőnek alapvető felel őssége, hogy a nyugdíjrendszer kiszámítható, tervezhető, fenntartható legyen szüleink, nagyszüleink, saját magunk, de a gyermekeink és unokáink számára is. Ha lehet, ezzel az egy mondattal mindenképpen egyetértek, bár furcsa, hogy pártok nyugdíjrendszereke t próbálnak a parlament elé hozni azzal a jelszóval, hogy depolitizálni akarják a nyugdíjrendszert. Ebben van némi ellentmondás, mi éppen ezért mint kormány azt gondoljuk, hogy némiképpen függetleníteni kell a kormányzati politikát a nyugdíjrendszerről fol yó szakmaitársadalmi vitától. Ezért működik a “Magyarország holnap” nyugdíjkerekasztal, amely foglalkozik a magyar nyugdíjrendszer paradigmatikus kérdéseivel, nevezetesen azzal, hogy mondjuk, 2050től milyen nyugdíjrendszer működjön Magyarországon, és hog y a távlati nyugdíjrendszerhez milyen úton, milyen módon juthatunk majd el. Örvendetes, hogy a kerekasztalban a politikai paletta sokféle oldaláról jelen lévő szakemberek a diagnózis főbb kérdéseiben már egyetértettek. Bízom benne, hogy a folyamatos műhely munka azt is eredményezheti majd, hogy a terápia, a megoldási módok is közös megoldásként kerülhetnek az asztalra.
