Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - Almássy Kornél (MDF) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Bukás a tanévnyitón?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ALMÁSSY KORNÉL (MDF): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
78 nyilatkozatából, úgy tűnik, a képviselő úr csak bizonyos elemeket ragadott ki, és talán kevésbé volt alkalmas, mint hajla ndó arra, hogy összefüggésekben vizsgálja ezt a nyilatkozatot. Hadd emeljek ki néhány tényt az oktatás területéről, amelyeket nem árt, ha a képviselő úr is ismer, és azt remélem, hogy el is ismer. Ezek közül a legfontosabb talán az, hogy az oktatás - és ez t a képviselő úr bizonyára jól tudja - egy olyan folyamat, ahol a változások, a bevezetett intézkedések bizony csak hosszú évek múltán érik el az eredményüket. Mert amikor most például arról beszélünk, hogy milyen eredményt érnek el a magyar diákok 15 éves korukban, tehát nyolc év elvégzése után a nemzetközi vizsgálatokon, akkor bizony azok a diákok, akik ezeken a vizsgálatokon ma részt vesznek, olyan diákok, akik az iskolarendszer logikája szerint valamikor ’9798 körül iratkoztak be ezekbe az oktatási int ézményekbe. Ez azt is jelenti, képviselő úr, anélkül, hogy nagyon részletesen vitatnám az ön állításait - a viszontválaszban talán majd lesz rá mód , hogy amikor az oktatási folyamatokat egy 2003ban vagy 2005ben elvégzett vizsgálat alapján elemezzük, ak kor bizony érdemes hosszabb távon elemezni. Ha az oktatásban szeretnénk eredményeket elérni, akkor egyfajta politikai türelem és konszenzuskeresés is szükséges. Nem szerencsés az a fajta megközelítés, amelyik úgy tesz, minthogyha egy év helyes oktatáspolit ikája vagy akár négy év oktatáspolitikája egyik pillanatról a másikra megváltoztathatná az oktatás helyzetének egészét. Hozzá kell tennem, hogy a kompetenciaalapú vizsgálatok is azt mutatják, hogy azokon az évfolyamokon már megkezdődött a javulás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , amelyek alacsony évfolyamok, például a negyedik évfolyamon, de kétségkívül sok teendőnk van még, ebben egyetértünk. (Szórványos taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Vá laszadásra megadom a szót a képviselő úrnak. ALMÁSSY KORNÉL (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kiragadtam a mondatokat, előttem van az Observer médiafigyelője, amiben szó szerint benne foglaltatnak ezek a mond atok, amiket az előbb idéztem. Valóban, az oktatás egy hosszú folyamat, de a miniszter úr az elmúlt öt évről beszélt. Akkor itt valami mégsem stimmel! Illetve még egy dolgot tudok feltételezni, hogy valószínűleg a koalíciós partner, a Magyar Bálint vezette oktatási tárca tevékenységét ítélte meg a miniszter úr. Akkor meg azt gondolom, önök között kellene rendet tenni, hogy az oktatás valójában miért jutott ilyen szintre, amilyen szintre jutott az elmúlt öt esztendőben. Az elmúlt néhány évben, 2004ben, 2006ban, 2007ben módosították a közoktatási törvényt. A közoktatási törvény módosításai gyakorlatilag teljesen követhetetlenek már nemcsak a törvényhozók számára, hanem a pedagógusok számára. Azt gondolom, hogy amikor reformról beszélünk, akkor erről is jó l enne szót ejteni. Jó lenne végre olyan intézkedéseket és olyan reformokat hozni, amelyekkel a szféra nagy része egyet tud érteni, és amelyekben valamifajta konszenzus alakul ki. Úgy látszik, ezek a kérdések és Hiller miniszter úr szavai is azt mutatják, ho gy az elmúlt öt év oktatáspolitikája teljes kudarc volt. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Közbeszólás az MDF padsoraiból: Így van!) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Viszontválaszra megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási é s kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy van ez, képviselő úr, hogy amikor lerakta a papírját, és elkezdett a saját gondolataiból beszélni, abban a pillanatban sokkal könnyebben találunk már közös pontot.
