Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - Beszámoló a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről, valamint a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
729 Szeretném egy dologra fölhívni a figyelmet, és ez talán a jövő. A múlt héten a két külügyminiszter találkozott egymással. A következő időszakban, novemberben lesz a harmadik közös kormányülés, november 14ére van betervezve. Ami meglepetés számunkra és számomra is - én magam is elég sokat foglalkoztam az autonómia kérdésével, a régiók kérdésével, a határon túli állampolgárok helyzetével , hogy a külügyminiszteri találkozón a felek megállapodtak abban, hogy a két tárca együttműködési megállapodást köt egymással. De szó esett a kisebbségi törvényről - ez már az első kormányülés en is szóba került, sajnos az akkori parlamenti mechanizmusban tulajdonképpen maga a kisebbségi törvény nem tudott keresztülmenni , a Sapientia finanszírozásáról, valamint a magyar karok létrehozásáról a BabeşBolyai Tudományegyetemen. Azt hiszem, a BabeşBolyai kérdése már az Európa Tanácsnál és az Európai Uniónál is ott van. Én úgy érzem, hogy karok létrehozásával lehet stabilizálni a BabeşBolyai helyzetét, és ezzel együtt egy támogatási rendszer kialakítását; bízom benne - hisz maga a külügyminiszter i s úgy jelezte , hogy itt további lépéseket tudnak eszközölni a saját maguk részéről. Ezt mindenképpen a magyar kormánynak ki kellene használni. Érdekes, a román külügyminiszter kijelentette, hogy kormánya fontosnak tartja a kisebbségi törvény elfogadását, és konkrét lépéseket tettek a romániai magyar egyházakat érintő ingatlanok visszaszolgáltatása terén is. Államtitkár úr, ugyan a Szülőföld Alaphoz annyira nem tartozik, de ha jól emlékszem rá, 2003. november 6án Gedei Jóska képviselőtársammal együtt az E urópa Tanácsban kérdeztük meg Năstase akkori kormányfőt, hogy hogyan áll jelenleg Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. Akkor azt ígérte, hogy ugyan még keveset léptek ebben a kérdésben, de föl fogják gyorsítani. Azóta is gyorsítják. Tehát én kérem mindenképpen, hogy a kormányülésen ez a kérdés kerüljön úgy napirendre, hogy valóban ebben a lépések megfelelőképpen tudjanak továbbmenni. Ugyanúgy Sólyom László köztársasági elnökkel is tárgyalt a külügyminiszter, és kiemelték a kisebbségi törvén y szükségességét, a magyar nyelvű egyetemi oktatás fejlesztését, de olyan témákat is érintettek, mint az '56os elítéltek rehabilitációja, Székelyföld fejlesztése, a verespataki bányanyitás felfüggesztése. Ebben már a környezetvédelmi miniszter is megerősí tette, hogy Románia a bányanyitás esélyét tulajdonképpen csökkenteni kívánja. Ami számomra meglepő - és itt nagy kérdés, hogy a magyar kormány majd november 14én hogyan áll ki ebben a kérdésben , hogy a külügyminiszter kijelentése szerint a román fél nem zárkózik el az autonómia kérdésének megvitatásától sem, ha a magyar fél igényli, felveszik a napirendi pontok közé. “Pontosan meg kell határozni az autonómia értelmezését, egyeztetni kell a különféle koncepciókat” - hangsúlyozta a román külügyi tárca veze tője. Ez egy román lapban jelent meg. Én szeretném, ha a Szülőföld Alap és az anyaország ezekhez a lehetőségekhez, amiket maga a külügyminiszter is kijelentett, úgy állna hozzá, hogy valóban ez a folyamat nem állna meg, hanem ebben a kérdésben határozott e lőrelépés történne. Hisz az Európa Tanácson belül is folyik az európai régiók kérdése, és itt megpróbálják a régió - ott, ahol a nemzeti kisebbségek élnek - és az autonómia kérdését kissé közelebb hozni, hisz az autonómia területén többféle lehetőség van. Az Európa Tanács is ebben a kérdésben úgy kíván nyitni, hogy adott esetben a nemzeti kisebbségek tekintetében ott, ahol nagyobb számban élnek - mint Székelyföld esetében , ez minden további nélkül lehetségessé váljon. A Szülőföld Alap programnál éjszakába nyúlóan vitatkoztunk erről a kérdésről, és az általunk felvetett, jelzett problémák sorra kezdenek beérni, hisz kevesebb támogatást kapnak, kevesebb szervezet kap támogatást. Önmagában a határon túli területeken az ott élő magyarság körében a felhígulás m egindult. Ezt a Vajdaságban nagyon jól lehet érzékelni. Ha most Koszovó esete is végleges rendezésre kerül, ott is mintegy 150 ezer szerb él, és azoknak a mozgása, valószínűsíthetően, mint ahogy idáig is, a Vajdaság irányába történik meg, tehát a további h ígulás folyamata sajnos érzékelhető lesz. Ha itt nem találjuk meg a megfelelő támogatási rendszert, hogy az oktatás, a kultúra kérdése esetében, az idegenforgalmi kérdés esetében tudjuk a határon túl élő
