Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
682 A végrehajtásról összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a minisztérium, illetve a kormány hatásköreit nem lépte túl, de ezek a hatáskörök túl tágak. Egy nagyon markáns példát emelnék ki: érintve volt az energiatámogatás. Elég sokáig tartott, amíg megtaláltam a számot, ami úgy szól, hogy az 50 milliárdos előirányzatot 124 milliárddal lehetett teljesíteni - megint törvényesen rendben van, meg indokolt is biztos, csak azért jó lenne, mondjuk, ha ehhez indoklás lenne. Másrészt pedig eszem be jut a tavalyi évi költségvetés, ahol ugyanez a szám megdöbbentett, mert ott 45 milliárdos előirányzatról 110 milliárddal teljesült. Itt akkor már azért az is felmerül, ami más összefüggésben elhangzott, hogy a tervezési kockázatok; talán akkor ez az 50 milliárd is a tervezési kockázat kategóriájába tartozik. Ezekkel mit tudunk tenni? Azt, ami szintén elhangzott, hogy közpénzügyi törvénycsomag, ami lehetőség szerint minél striktebb szabályozást tartalmazzon, és minél nagyobb parlamenti összhangot érjen el , tehát minél több része legyen kétharmados, és ezt az Országgyűlés fogadja el, mert gyakorlatilag ez lehet a garanciája annak, hogy ilyenkor a parlamenti vita a folyamatok megítélésén zajlik, és nem a folyamatok átláthatóságán. A frakciónk nevé ben, az Állami Számvevőszék értékelése alapján elfogadásra javaslom a végrehajtásról szóló törvényt. Köszönöm. (Dr. Kékesi Tibor tapsol.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, a KDNP képvisel őcsoportja vezérszónokának. A képviselő urat illeti a szó. DR. HARGITAI JÁNOS , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Vitázhatunk azon, hogy akkor beszélünke a zárszámadásról, ha számokba temetkezünk, vagy ha a számok mögött szándékokat is elemzünk. Én az utóbbira teszek kísérletet, mert a miniszterelnök úrnak volt egy nagyon bölcs mondása, amikor azt mondta, hogy a költségvetés nem számokból, hanem szándékokból áll. Amikor a 2006os évi költségvetés szándékai t akartuk felfejteni - és valószínűleg ezt már akkor is sikerrel tettük, visszaemlékezve, hogy milyen megállapításokat tettünk , akkor mégis azért valamilyen mértékben a sötétben tapogatóztunk, de amikor a zárszámadás van előttünk, akkor már arról beszélh etünk, hogy az akkor vélt szándékok beigazolódtake. Sokféleképpen lehet persze jellemezni ezt a 2006os évet, mert amikor a zárszámadásról beszélünk, akkor valójában a 2006. évet minősítjük; visszatérünk mindig a költségvetéshez, és persze megnézzük, hogy a tervezés reális volte, vagy milyen szándékok motiválták a tervezőket. Pár nappal ezelőtt az MSZP választmányi ülésén maga a miniszterelnök is ezt a 2006os évet minősítette, visszanyúlt egyébként 1989ig, és azt mondta, hogy a rendszerváltás éve egyébk ént a történelmi illúziókkal való szakítás éve volt. Utána ugrott egyet, 2006, ez már igazán az ő időszaka. Azt mondta: “2006 itt, a baloldalon, nem ellentmondások nélkül, a politikai illúzióval való szakítás végét jelenti”. Olvasom tovább a Népszabadságbó l: “Balatonőszöd e tekintetben a politikai illúzióval való szakítás szenvedélyes monológja, fölrázás, a szakítás beszéde. Olyan beszéd, olyan politikai tett - minősíti önmagát, tehát olyan politikai tett , amelyet minden vitatott felhangjával együtt és at tól függetlenül fontosnak és elkerülhetetlennek gondolok.” Hát így a miniszterelnök úr 2006ról. Én is itt, a költségvetés zárszámadása kapcsán ezt a 2006os évet szeretném minősíteni. Én kilenc pontot írtam fel magamnak, amiről beszélni szeretnék, és majd egy gondolatkísérlet következtében azt is szeretném elmondani, hogy mit gondolok a továbbiakról, hogy lehetne gátat szabni azoknak a folyamatoknak, amelyeknek egyébkén 2006 valamilyen szinten azért abszolút értelemben a csúcsteljesítménye volt. Sok állítá st fogalmazhatunk meg 2006ról. Valamilyen felütés kedvéért azt mondom, hogy ez a 2006 egyértelműen a fiskális válság éve volt. Az a költségvetés, amit mi 2006ban végigcsináltunk, és ezek a számok vagy az ÁSZ jelentése is ezt igazolja, ki kell mondanunk, hogy 2006ban bizony
