Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - VARGA MIHÁLY
678 Tehát le kell szögeznem, hogy önök 2006ban azért vezették félre a nyilvánosságot, azért vezették félre a parlamenti képviselőket, hogy a hatalmat megtartsák. Mi következik ebből a hatalommegtartásból? Az, hogy ma a lakosságra és a vá llalkozókra jelentős többletteher nehezedik. Ma a magyar lakosság és a magyar vállalkozók fizetik meg annak a hazugságnak az árát, amit 2006ban ezzel a költségvetéssel elfogadtattak a parlament kormánypárti többségével. Ebből a szempontból tehát világos a képlet: önök vagy őszinték lesznek 2006 tekintetében - az önök miniszterelnöke már egyébként Balatonőszödön egy titkos ülésen ebben a kérdésben néhány alappillért letett; ugye, hazudtunk reggel, éjjel meg este - mondta ő ; trükkök százai, amiről nektek n em kell tudnotok - mondta ugyancsak ő , segített hozzá bennünket ahhoz, hogy túléljük az államcsődöt. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ha önök valóban úgy gondolják, hogy a hazugságspirálból ki akarnak kerülni, akkor erre a törvényjavaslatra nem mondhatn ak igent. Azért se mondhatnak igent, mert a pénzügyminiszter úr 2005ös expozéjában még több olyan mondat található, amit aztán fényesen megcáfolt az élet. Gondolok itt a konvergenciaprogramra tett utalásra. Kiderült, hogy az önök konvergenciaprogramját el sem fogadták 2006 tavaszán, visszadobta az Európai Unió, hogy aztán 2006 decemberében végre a valósághoz közelítő vagy közelebbi konvergenciaprogramot nyújtsanak be. Ugyanez a helyzet az infláció tekintetében, a bér tekintetében. És itt egyet kell értenem Kovács Árpád elnök úrral, hogy ebben az egész 2006os évben valóban az számít, hogy lássuk a folyamatokat, és hogy a tanulságokat levonva megpróbáljuk a következő éveket sokkal hitelesebbé tenni, hiszen hajszálnyira voltunk az államcsődtől 2006ban, és ho gy el tudtuk kerülni, annak köszönhető, hogy jelentős tehernövekedéssel, a magyar lakosság és a magyar vállalkozók áldozatvállalásával tudtuk megmenteni az államkasszát a csődtől. (14.20) Mi tehát a tanulsága ennek a 2006os évnek? Hát először is, hogy igazat kell mondani. Igazat kell mondani, tisztelt képviselőtársaim, mert nem igaz az a kijelentés, hogy két gazdaság van Magyarországon. Nincs rosszul működő állam és jól működő magángazdaság. Ha az államháztartás rossz helyzetben van, az állami gazdaságpolitika rossz, akkor annak következménye van a magánszektorra is. Gondoljanak csak bele, micsoda kamatfelárat fizet ma a magyar vállalkozó és a magyar lakosság azért, mert önök 2006ban nem jártak el tisztességesen, és nem a valósá gról tájékoztattak bennünket. Ma, ugye, a környező országokban körülbelül 23 vagy éppen 4 százalékos jegybanki alapkamat van, míg Magyarországon ez 7 százalék fölötti. Ebből kifolyólag tehát Magyarországon jelentős felárat fizetünk az elvesztett hitelessé gért. Ahhoz, hogy visszanyerjük ezt a hitelességet, és kevesebbe kerüljön az államadósság finanszírozása, kevesebbe kerüljenek a lakosság számára a fogyasztási hitelek, a lakásvásárlási hitelek vagy éppen az autóvásárlási hitelek, hiteles költségvetést kel l készíteni. Persze ilyenkor fel lehet tenni a kérdést, hogy egy hitelességét elvesztett kormány, hitelességét elvesztett kormányfő és pénzügyminiszter vajon tude hiteles költségvetést készíteni. Vajon vane erkö lcsi alapja egy ilyen kormányfőnek és egy ilyen pénzügyminiszternek áldozatot kérni a magyar lakosságtól, lásd egészségügy, oktatás, pedagógusleépítések és elbocsátások vagy éppen a közigazgatásban történő létszámleépítés? Meggyőződésem, hogy ez egy súlyo s erkölcsi alapkérdés, amelyet hajlamos megkerülni a kormánykoalíció, és amelyre hajlamos nem válaszolni. A számok nyelvén azt mondhatom, hogy ez a kormány elvesztette arra az erkölcsi alapját, hogy bármilyen áldozatot kérjen a magyar lakosságtól. Nézzék m eg: a munkanélküliség az elmúlt másfél évben jelentősen nőtt, 42 ezer pályakezdő állástalan, munkanélküli van ma az országban. Miközben a szomszéd országban csökkent az infláció, nálunk közel 8,5 százalékos, egészen pontosan 8,3 százalékos pénzromlást fize tnek meg az emberek, a nyugdíjasok pedig 11,4 százalékosat. 53 százalékkal nőtt a vezetékes gáz ára az elmúlt egy esztendőben, 22 százalékkal nőtt a villamos energia, a villanyáram ára az elmúlt egy évben. Ezeket a terheket a lakosságnak kell megfizetni és a vállalkozásoknak. A magyar gazdaság azért került padlóra, mert annak a hazugságnak az árát,
