Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
660 Az is előfordulhat, hogy átmenetileg lazítják a monetáris előírásokat. Rövid távon az ilyen intézkedés jótékonyan hat a fo glalkoztatásra, a GDP gyarapodására. Az elkerülhetetlen inflációs visszahatás csak később jelentkezik. Mindezek elrejtéséhez az úgynevezett kreatív számvitel, az átláthatóság és elszámoltathatóság hiányosságai is hozzájárulhatnak. A tények azt mutatják - é s erre az ellenőrzések is több ízben figyelmeztettek , hogy Magyarországon az elmúlt években a szükséges szerkezeti reformok és a gazdaságpolitikai irányváltás helyett rendszerint - többkevesebb átmeneti sikerrel - kormányzati takarékossági, megszorító j ellegű intézkedésekre került sor. 2005ben a deficitpálya törésponthoz érkezett, amiben közrejátszott, hogy az Európai Bizottság illetékes szakmai szervezetének eljárása folytán bizonyos kiadási tételeket kiszervezés címen már nem lehetett a költségvetésen kívülre elszámolni. Így éppen a mostani beszámolás tárgyát képező év előestéjén, 2005 végén kritikussá vált a pénzügyi helyzet, ami akkor az ország nemzetközi megítélését aláásta. Hosszabb távon megnyilvánuló hatásaival, problémáival napjainkban és a köze lebbi jövőben kell megbirkóznunk. Az egyensúlyi helyzet javítását szolgáló gazdaságpolitikai irányváltás igénye már kifejezésre jutott a kiigazítási intézkedéseket tartalmazó múlt év júliusi törvényekben, majd az ezt követően szeptemberre kiigazított és de cember végére véglegesített, az Európai Unió által elfogadott konvergenciaprogramban. A költségvetés végrehajtásának parlamenti vitájában célszerű figyelmet fordítani arra is, hogy a különböző kormányzati kezdeményezések és mindenekelőtt a kedvező világgaz dasági konjunktúra folytán a gazdaság 2006. évi összteljesítménye elfogadható volt. Motorját, lendítő erejét elsősorban a nettó export bővülése jelentette. Ez kedvező hatást gyakorolt a fizetési mérlegre, ezen keresztül a pénzügyi konszolidációt is segítet te. Ugyanakkor azonban a beruházások visszaestek, és azoknak, valamint a lakossági fogyasztásnak a GDPhez való hozzájárulása csökkent. Ez figyelmeztető jel. A konvergenciaprogram ugyanis a növekedésnek 2008ban még mérsékeltebb, majd 2009től már fokozott abb gyorsítása érdekében fontos tényezőként számol a beruházások és a háztartási fogyasztás dinamizálásával. Ennek sikere markáns kockázati tényező a GDPdinamika és így a deficitre vonatkozó makropálya alakulása szempontjából. Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszék az Európai Unióban kiterjedten alkalmazott és a hazai sajátosságok figyelembevételével adaptált, úgynevezett financial audit módszerrel minősítette a zárszámadási adatok, elszámolások megbízhatóságát; vizsgálta az elszámolásokhoz kapcsolódó p énzügyi és gazdasági folyamatok szabályszerűségét is; a nemzetgazdasági elszámolások körében jelentősebb nagyságrendet képviselő előirányzatoknál az érintett szervezetek - például az APEH, a vám- és pénzügyőrség és a Magyar Államkincstár - informatikai ren dszereit is ellenőrizte; emellett külön értékelte az Európai Unióval kapcsolatos elszámolásokat is. Az Országgyűlés határozatának megfelelően - mint a közelmúltban - az elmúlt évben is tovább bővült a fejezeti szintű pénzügyi szabályszerűség ellenőrzési kö re, annak eredményeként az Állami Számvevőszék a központi költségvetés 2006. évi kiadási főösszegének több mint négyötödéről tudott megbízhatósági szempontból véleményt mondani. Ez magas fokú ellenőrzési lefedettséget jelent, aminek alapján nagy biztonságg al állítható, hogy összességében a központi költségvetésnek a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai összességében korrektek, megbízhatóak. Az ellenőrzés igazolta, hogy a központi költségvetésnek a zárszámadási törvényjavaslatban kimu tatott közvetlen bevételei egészében, valamint bevételi nemenként is megegyeznek a pénzforgalomban realizált összegekkel. Vizsgálatunk azt is bizonyította, hogy a központi költségvetés kiadásainak adatai - két korlátozottan megbízható tétel kivételével - t eljes körűek és megbízhatóak. Ez egyben azt is jelzi, hogy a költségvetés kiadási tételeinek súlyos eltérései - az államadósság említett igen jelentős emelkedése - nem a minisztériumok végrehajtó szerepű apparátusai fegyelmezetlenségének, hibáinak a követk ezményei.
