Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
652 Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitá ja ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Önök az előterjesztést T/3578. számon, az Állami Számvevőszék jelentését pedig T/3578/1. számon kapták kézhez. Legelőször megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 40 perces időkeretben. Parancsoljon, miniszter úr, öné a szó. DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója : K öszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előírásoknak megfelelően a kormány elkészítette beszámolóját arról, hogy hogyan gazdálkodott az állam az elmúlt esztendőben. Bevezetőmben azonban e beszámoló értelmezéséhez hadd mondjak néhány ol yan mondatot, tegyek néhány olyan megállapítást, amely nélkül bizonyosan nem tudnánk helyes ítéletet alkotni. 2006 rendkívül ellentmondásos év volt az államháztartás szempontjából. A reálgazdaság jó teljesítménye mellett az államháztartás hiánya lényegesen magasabb lett a vártnál, és csakúgy, mint 1990 óta valamennyi választási évben, megközelítette a GDP 10 százalékát. Ez rendkívüli méretű hiány, de sajnos Magyarországon nem rendkívüli. Az államháztartás finanszírozási igénye a Magyar Nemzeti Bank számítás ai szerint 1994ben 12,1 százalék, 1998ban 9,4 százalék, 2002ben 10,7 százalék, 2006ban 10 százalék volt. A korábbi ciklikussághoz képest azonban alapvető különbség, hogy a kormány eldöntötte, szakít a korábbi gyakorlattal, megteszi azt, amit az előző 1 6 esztendőben korábban senki sem tett meg: nem egyszeri kiigazítást visz végbe, hanem olyan reformokhoz lát hozzá, amelyek lehetetlenné teszik, hogy 2010ben újra hasonló helyzet álljon elő. Ez is a 2006. év részét képezi. Tisztelt Országgyűlés! Ennek fény ében ajánlom megítélni a 2006. esztendőt, annak államháztartási teljesítményét, amely kétségtelenül ellentmondásos, nagy egyensúlyvesztést eredményezett, de egyben kiindulópontját is jelentette egy olyan folyamatnak, ami elvezet a fenntartható növekedéshez , Magyarország további gyors felzárkózása feltételeinek biztosításához. Kezdjük az elején! 2005 végén a 2006. évi költségvetés készítésekor a kormány abból indult ki, hogy bár két, sok vonatkozásban ellentétes elvárásnak kell megfelelni, vagyis biztosítani kell a megkezdődött felzárkózás folyamatosságát, ugyanakkor javulást kell elérni az egyensúlyi feltételek alakulásában, ez az adott feltételek és gazdaságpolitikai keretek között megvalósítható lesz. 2006 első felében azonban, elsősorban a tbalapok hiány a és a kamatkiadások növekedése miatt, bebizonyosodott, hogy az eredetileg tervezett egyensúlyjavítási elképzelések nem teljesülnek. Egyértelművé vált, hogy az adott kiadási és bevételi struktúrában még a nemzetközi átlagnál magasabb növekedés mellett - e z utóbbi még 2006 egészére is jellemző volt Magyarországon - sem lehetséges a bérfelzárkóztatásra és a gazdaság infrastruktúrájának modernizálására irányuló állami erőfeszítések megvalósítása az egyensúly romlása nélkül. A választások után megalakult új ko rmány ezért elkerülhetetlennek tartotta egy évközi gazdaságpolitikai fordulat végrehajtását. Eszerint rövid távon az államháztartás egyensúlyi helyzetének rendezése vált a legfontosabb teendővé, míg a hosszú távú államháztartási egyensúly fenntarthatóságán ak biztosítása, és az államháztartás szolgáltatásai minőségének növelése érdekében a kormány a második félévben a közszolgáltatások több területén megindította a szükséges, ám több évtizede halogatott reformokat. Az új kormány, azon kívül, hogy már 2006 ny arán érdemi lépéseket tett a költségvetés bevételeinek növelésére és a kiadások mérséklésére is, 2006 szeptemberére elkészítette, decemberben pedig aktualizálta konvergenciaprogramját, melynek kiindulópontja az,
