Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - Beszámoló a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről, valamint a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
642 Tehát azt kell látnunk, hogy az elmúlt években a támogatási és az együttműködési mechanizmus ok nem szélesedtek, hanem szűkültek, nem színesedtek, hanem szürkültek. Tehát pontosan abban az időszakban, amire többen is utaltak, hogy Magyarország és több velünk csatlakozott ország az Európai Unió tagállama lett, tehát újabb lehetőségekkel bővült tula jdonképpen a mozgásterünk, aközben azt érzékeljük, azt látjuk és azt tapasztaljuk a magyar anyaországi támogatási politikában, illetve együttműködési mechanizmusoknál, hogy nem szélesedik ez a kör, hanem inkább szűkül, nem színesebb és komplexebb módon pró báljuk segíteni a határon túli magyar közösségeket esetleg, hanem ez inkább szürkült. Azt is hadd jegyezzem meg, hogy amikor mi a Szülőföld Alapnak egyrészt a létrehozását, másrészt a működtetését és tevékenységét kritizáljuk, természetesen nem a célokat k ritizáljuk. Ezt Kozma képviselőtársam nagyon jól mondta, hogy ebben nyilvánvalóan egyetértünk, és nem erről szól a dolog, hanem a leginkább arról, hogy míg a konszenzusos együttműködési mechanizmusokban - Illyés Közalapítvány, MÁÉRT - a magyar ellenzéki pá rtok is részt vehettek, részesei voltak partneri együttműködésben, és azt gondolom, hogy normális dialógusban, aközben a Szülőföld Alap tekintetében ez megszűnt, és ki lett zárva tulajdonképpen ebből a hivatalos együttműködésből az ellenzék. Hiányzik tehát a konszenzus, az, hogy mindenki, aki valamilyen formában érintett, aki valamilyen formában benne kell legyen ebben az együttműködésben, az jó lelkiismerettel, teljes szívvel és lelkesen vegyen részt benne. Hiányzik ez a fajta konszenzus, ez a fajta alap, amely hosszúhosszú éveken keresztül mégiscsak jelen volt, mégiscsak megvolt. Arról már nem is beszélek, hogy természetesen itt alkotmányos kötelezettsége van nemcsak a kormánynak, hanem az Országgyűlésnek is, és azt gondolom, hogy ilyen formában ez mégsem jó, hogy az ellenzéket a kormánypártok kizárták ebből az együttműködésből. Időközben létrejött a KMKF, a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyre sokszor hivatkoznak mostanában a kormánypárti képviselők, és amely szerintünk is egy nagyon fontos l épés volt, de minden fontossága ellenére az a véleményünk, az az álláspontunk, hogy a KMKF nem helyettesítheti azokat a testületeket, azokat a fórumokat, azokat az intézményeket, azokat az együttműködési mechanizmusokat, azokat az állami és nemzeti mechani zmusokat, amelyek időközben megszüntetésre kerültek. Félreértés ne essék, tehát örömmel üdvözöltük, és örömmel veszünk részt a KMKF munkájában, de még egyszer mondom, az nem helyettesíti és nem helyettesítheti a megszüntetett intézményeket, a KMKF nem állh at a MÁÉRT helyére, a HTMH vagy akár az Illyés Közalapítvány és annak alkuratóriumi rendszere helyére. (11.20) Ebben a környezetben kell látni tehát a Szülőföld Alap létrehozását és annak működését, tevékenységét. Nyilvánvalóan a létrehozáskor a határon tú li magyarság szervezeteinek egy része támogatta a Szülőföld Alap létrehozását, nyilvánvalóan látva azokat a folyamatokat, azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek reálisan körülvették a Szülőföld Alap létrehozását. A szervezetek másik része természetes en várt, hogy majd a gyakorlat megmutatja, mi is lesz ebből a Szülőföld Alapból. Nyilvánvaló - és ezt zárójelben jegyezzük meg , hogy a határon túli magyar szervezetek kicsit kiszolgáltatottak az anyaország mindenkori kormányzatának, tehát természetes, ho gy nem a konfliktust keresik az anyaország kormányzatával, hanem igyekeznek mindenkor együttműködést gyakorolni. A legnagyobb probléma tehát a Szülőföld Alappal megítélésünk szerint az, hogy nem egy független, nem a napi aktuálpolitikától független pénzügy i, nemzetstratégiai alapként tevékenykedik, hanem egy kormányzati alapként, ha tetszik, egy kirakatként, ha tetszik, egy hiánypótló intézményként. Engedjék meg, hogy befejezésül néhány gondolatot mondjak a nemzetstratégiáról; megítélésünk szerint mi a felt étele annak, hogy valóban nemzetstratégia lehessen itt a parlamentben, közösen. Azt
