Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
589 hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom ennek a társadalomra való veszélyességét felismerje, és fokozottabban kivesse magából. (21.10) Tehát én nem látom azt, hogy a kettő között ellentmondás volna. Én azt mondtam, h ogy nem látom a képviselő úrnak azt a véleményét igazoltnak, hogy itt kizárólag figyelemelterelés céljából kerül elő ez a kérdés időnként. Köszönöm. ELNÖK (dr. Áder János) : Salamon László képviselő úr következik, szintén kétperces hozzászólásra. DR. SALAMO N LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Frankné képviselő asszony felszólalására csak nagyon röviden annyit, hogy ami a polgári törvénykönyvben szerepel most, arról szól, hogy kimondja a 76. §, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmé t jelenti az emberi méltóság megsértése is. Tehát én azt mondom, hogy a polgári törvénykönyvben már most benne van az, amit ez az értelmező rendelkezés tartalmi értelemben magában foglal. Hankó Faragó Miklós képviselő úr kifejezésre juttatta, hogy helyénva lónak tartaná, ha ez a jelző megjelenne ebben a törvényjavaslatban. Majd meg kell nézni együtt, hogy hogyan néz ki módosító javaslattal a dolog. Én most így, első hallásra úgy látom, hogy egy szabály kétszer fog ismétlődni a polgári törvénykönyvben. Ezért mondom azt jogszabályszerkesztési, kodifikációs szempontból, hogy ez a törvényjavaslat ebben a formájában így fölösleges. Én azt gondolom, hogy ami nincs benne a törvényben kifejezetten, az az, hogy hogyan kezelhető az, amikor az emberi méltóságot érő sér elem egy közösség mint egész elleni durva megnyilatkozásban fejeződik ki, akkor ebben hogyan jelentkezik az egyén személyhez fűződő joga. Azt gondolom, hogy ennek a jelenlegi rendezés szerint sincs akadálya, de a bírói gyakorlattal szemben elégedetlenséget hangoztatni szerintem akkor lehetne, ha lennének bírói ítéletek, amelyek ezt a gondolatmenetet, amit én itt most kifejtek, mármint hogy a jogérvényesítésnek nincsen akadálya, cáfolnák. De tudtommal nem fordult elő, hogy ilyen okból kereseteket utasítottak volna el. Nincs kipróbálva még ez az út. ELNÖK (dr. Áder János) : Szanyi Tibor képviselő úr következik, az MSZPfrakcióból. DR. SZANYI TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ma többszö r elhangzott az a mondat, hogy a cél helyes, az eszköz nem jó. Kérdezem én: hanem mi? Tulajdonképpen megint azzal a helyzettel állunk szemben, hogy finnyásan hozzáállunk valamihez, de nem nagyon mondjuk meg, hogy mit kellene csinálni. Őszintén szólva, ha m ost ez a törvény csak annyit mondana, hogy márpedig Magyarországon általában sem lehet se cigányozni, se zsidózni, nekem az bőven elég lenne a mai állapotok szerint, mégpedig azért, mert ebből indul ki ez az egész kezdeményezés, ami most itt előttünk van. Szeretnék emlékeztetni egyébként mindenkit arra, hogy nem is olyan régen, 34 évvel ezelőtt az Egyesült Államok alkotmányát több ponton is - finoman szólva - meghágó intézkedéscsomagot fogadott el az Egyesült Államok megannyi testülete, éspedig azért, mert a terrorizmus iszonyat veszély volt. Én azt gondolom, hogy a Fidesz is nyugodtan félreteheti a nyakatekert alkotmányossági megfontolásait, tekintettel arra, hogy most olyan dologgal állunk szemben, ami a társadalomra súlyos veszélyt jelent. Én elmúltam 50 éves, úgy nőttem föl, hogy a mai napig nem tudtam, hogy ebben az országban szabad cigányozni vagy szabad zsidózni. Döbbentem láttam, amikor láttam, hogy erről most törvény fog születni. Döbbentem láttam, és meg voltam illetődve attól, hogy te jó isten, ho va fejlődött vissza
