Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
580 Nem értek egyet Hankó Faragó Miklósnak a most már itt is e lmondott véleményével, hogy tulajdonképpen a bírói gyakorlat meg tudja oldani ezeknek a jogvédelmi eszközöknek a használatát, ugyanis pontosan azért hozták önök ide ezt a törvényjavaslatot, mert nem elégedettek a bírói gyakorlattal, nem elégedettek azzal, ahogyan most ezeket az ügyeket kezeli a bíróság. Tehát a javaslat számos bizonytalanságot tartalmaz, olyan aggályokat tartalmaz, amelyek miatt jó szívvel nem lehet igent mondani erre a javaslatra. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lete ltét.) Ebben a formában, változatlan formában semmiképpen sem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólás következik. Megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy Répássy képviselő úr valamit félreértett ebben a törvényjavaslatban. Ez nem a közösségi jogról szól. Ez nem arról szól, hogy a közösséget ért sérelmet peresítik. Ez arról s zól, hogy személyt az emberi méltóságában ért sérelem azáltal, hogy egy közösséghez tartozik, és erre a közösségre vonatkozó dehonesztáló kijelentést tett valaki. Magyarán szólva, gondolom, épeszű embernek nem jut eszébe azt vitatni, hogy peresíthető az, h a valakit gyilkosnak és kannibálnak neveznek. De ha valaki azt mondja, hogy a zsidók szüzek vérét keverik a pászkába, és azt eszik, ez a zsidóra nézve ugyanolyan állítás, ugyanaz az állítás, hogy te gyilkos vagy - vagy legalábbis gyilkosokkal vállalsz közö sséget , és embert eszel. Az, hogy te tolvaj vagy, a társadalom nyakán élsz, és kizárólag a segélyeket lesed, joggal sértő bárkire nézve. Ha ezt általában a cigányokra mondják, ez ugyanolyan sértő egy magát cigánynak valló emberre nézve. Tehát nem arról v an szó - legalábbis, ha én jól olvasom ezt a törvényjavaslatot , hogy a közösség jogait védem személyiségi jogokkal, hanem arról, hogy a személy jogait védem, amelyet azáltal ér sérelem, hogy egy közösségről állítanak valamit, egy olyan közösségről, amely hez az illető személy magát tartozónak vallja. (20.30) Azt hiszem, képviselő úr, hogy e tekintetben én legalábbis nem látom, hogy milyen alkotmányos aggály van. Ugyanaz a jelenség, csak magának a sérelemnek a formája olyan, amit az egyik esetben lehet pere síteni a mai joggyakorlat szerint, a másik esetben nem lehet. Köszönöm. ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Répássy Róbert képviselő úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Szabó Képviselőtársam! Ré szben igaza van, részben pedig az én megítélésem szerint nincs igaza, ugyanis én is azt hittem először, hogy a törvényjavaslat arról szól, amit ön mond, tehát hogy első ránézésre személyeket érhet sérelem az itt felsorolt szempontok alapján, és akkor ezért pereskedhetnek. De felhívta rá figyelmemet a bizottsági ülésen részt vevő szakállamtitkár úr, hogy pontosan az az újítása vagy újdonsága ennek a javaslatnak, hogy nem kell, hogy beazonosítható személyt érjen a sérelem, hanem egy közösséget ér a sérelem, é s a közösség bármely tagja úgymond magára veheti ezt a sérelmet. Tehát én értem, amit mond, de jogi szempontból óriási különbség van aközött, hogy van úgymond felperese az ügynek, vagy pedig számtalan felperese van az ügynek. Ennek óriási különbsége van, e zt nem lehet, hogy mondjam, a jogi nyelvben ilyen egyszerűen elintézni, hogy annak a közösségnek, amelyre rámondanak ilyen sértő megnyilvánulást, annak bármely tagja pereskedhet. Mert mi van például azzal, ha valaki úgy érzi, hogy rá nézve sértő, a másik m eg úgy érzi, hogy rá nézve nem volt sértő; tehát ugyanannak a közösségnek a tagja. Vagy mi van akkor, ha
