Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
572 csorbulnak, és bízunk benne, hogy az egészségügyi közfeladatokat egyre magasabb színvonalon tudják ellátni az önkormányzatok. Köszönöm a támogatásu kat, és majd a végszavazásnál is ezt kérem. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a ré szletes vitára a következő ülésünkön kerül sor. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/3719. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/3719/2. számon kapták kézhez. Megadom a szót Kondorosi Ferenc államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, akinek 15 perc áll rendelkezésére. DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban megnőtt azoknak az es eteknek a száma, amelyekben valamely közösséget ért sérelem, a sértő magatartás nem konkrét személy, hanem személyek nagyobb, pontosan meg nem határozható köre ellen irányult. A köznyelvben gyűlöletbeszédnek nevezett jelenséggel akkor találkozunk, ha a mag atartás egy közösség ellen irányul, a személynek és a csoportnak arra a közös tulajdonságára vonatkozik, amely a csoporthoz tartozás révén az ember személyiségének lényegi tulajdonsága - például vallási meggyőződése vagy etnikai hovatartozása , a közösség et ért sérelem a közösség és tagjai közötti szoros kapcsolat miatt átsugárzik az egyénre. Hosszabb ideje felmerült már az az igény, hogy a jogalkotó hárítsa el azt az értelmezési problémát, amely megakadályozza az úgynevezett gyűlöletbeszéd elleni eredmény es polgári jogi igényérvényesítést. A törvényjavaslat, amely a Legfelsőbb Bíróság által javasolthoz hasonló jogi megoldást tartalmaz, az Alkotmánybíróság álláspontját is figyelembe véve szabályozza a személyhez fűződő jogok megsértésének ezt az esetét. A t örvényjavaslat célja a hatályos Ptk. olyan módosítása, amely egyértelművé teszi, hogy a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti az a sértő megnyilvánulás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben levő körére vonatkozik. A polgári törvénykönyv törvényjavaslat szerinti kiegészí tése után a jogsértő nem hivatkozhatna arra, hogy sérelmezett magatartása nem közvetlenül és felismerhetően az igényt érvényesítő ellen irányult. Tisztelt Országgyűlés! A gyűlöletbeszéd esetén egy alapvető jog, a véleménynyilvánítás szabadságának alanyi ol dala ütközik az emberi méltósághoz való jog objektív, intézményvédelmi oldalával. Az alkotmány 54. §ában elismert, emberi méltósághoz való jogot abszolút védelem illeti meg, ha az az élethez való joggal egységben érvényesül, részjogosítványai vonatkozásáb an azonban a többi alapjoghoz hasonlóan korlátozható. A véleménynyilvánítás szabadságát az Alkotmánybíróság privilegizált jognak minősíti, azaz annak csak igen kevés joggal szemben kell engednie. A véleménynyilvánítás szabadságának határait vizsgáló 30/92. ABhatározat megállapította, hogy “A
