Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
499 fogalmaztam. Magyarországon két vagyonnyilatkozat van, én mind a kettőt kitöltöttem. Más vonatkozik a parlamenti képviselőkre, ez nagyjából rendben van - hozzáteszem, ez nagyjából rendben van, lehet rajta igazítani, de mondhatjuk , és más vonatkozik az állami vezetőkre, akiknek szintén ki kell ilyet tölteni. Én voltam úgy miniszter, hogy nem voltam parlamenti képviselő, emlékszem rá, hogy az mit okozott. Ez utóbbiak, ame lyeket az állami vezetők töltenek ki, egyébként több ezernyi áll egy nem tudom, mekkora helyiségben, ezek úgy, ahogy vannak, egészen biztosan nem alkalmasak arra, amire létrehoztuk. Arra nem alkalmasak, érdemes azokat átnézni. Szó nincs arról, hogy én a pa rlamenti képviselőket szeretném ebben az ügyben újabb eljárásokkal fenyegetni, de azért csinálunk valamit, hogy legyen értelme, hogy át lehessen ezt a dolgot tekinteni. Mindenki azt mondja, hogy Magyarországon magas az adóterhelés - mindenki ezt mondja. Ho zzáteszem, a dolog ennél bonyolultabb, de fogadjuk el. Hogyan lehet kisebb adóterhelést csinálni? Hát nem úgy, hogy sokan fizetünk? Nem úgy, hogy bevonunk mindenkit az adófizetés hatálya alá? Ez pedig egyetlenegyféleképpen megy. A múlt héten egy konferenci án hallottam, Magyarországon nagyjábólegészében, kimutathatóan és számíthatóan 500 ezerrel többen dolgoznak, mint amennyiről mi tudunk; ez bizonyítható. A foglalkoztatottsági ráta ezért nem 57 százalék, hanem inkább 6263 százalék, nagyjából a 3,83,9 mil lió ember helyett 4,4 millió ember rendszeresen valóságosan dolgozik. Ebből a 4,4ből egymillió - a félmillió, amelyet nyilván sem tartunk, és további fél - lényegében semmilyen adót, járulékot nem fizet. Minden negyedik ember Magyarországon! Ha ők fizetné nek, a számítás pontatlan természetesen, negyedével lehetne csökkenteni a személyi jövedelemadóterhet. Nem tudok annál többet tenni a parlament valamennyi tagjáért és a bennünket nézőkért, hogy értsék, ezek az erőfeszítések nem önmagukért valóak, nem azér t vannak, mert nem tudnék másról beszélni, hanem azért, mert önök is adót akarnak csökkenteni. A szabad demokraták is adót akarnak csökkenteni. Egyébként éppen az elmúlt hetek, hónapok vitái alapján azt tudom mondani, hogy az a bizonyos Laffergörbe, amely alapján be lehetne bizonyítani, hogy az adócsökkentés bizonyos szituációban több bevételt hoz, van ilyen, ez a közgazdaságtanban 20 vagy 25 éve ismert történet, Magyarországra alkalmazva éppen azt mutatja, és erre a konkrét példák is elég világosak, hogy önmagában az adócsökkentés nem hoz több bevételt, hanem nagyjából éppen annyival hoz kevesebbet, amennyivel az adó rátáját csökkentettük. Sajnos, ez egy terhes igazság. A politikusok menekülnek ennek a kimondása elől. Azzal vigasztalják a polgárokat, hogy adót csökkentünk, és több lesz a bevétel. Ezt most aztán végképp nem címzem senkinek, mert még a végén azt mondanák, hogy ezt szintén a szóban forgó úrnak címeztem. Nem így van! Nem így van, ennek a bornírt butaságnak címzem; azzal áltatni az országot, hog y ennyi a megoldás, tudjátok mit, magyar barátaim, csökkentsük az adóterheket, és még jobban is fogunk járni. Hát, ha van hazugsága az elmúlt időszaknak, van tévedése, fogalmazok pontosabban vagy megengedőbben, akkor ez az, és itt van közöttünk. Itt van kö zöttünk! Én inkább Bauer Tamással értek egyet, aki a szabad demokratáknál (Dr. Eörsi Mátyás felé fordulva.) talán választmányi tag, az országos tanács tagja, aki óv bennünket attól, sokakkal együtt egyébként, sokakkal együtt, hogy egy elhamarkodott adócsök kentéssel újra olyan egyensúlyi hiányt okozzunk, amely helyreállításának terhét, számláját közösen fizetjük ki. Nagyon népszerű dolog lenne. Az az igazság, ha van egyetlenegy dolog, amit komolyan szemünkre kell vetni politikailag a 20022006os ciklusban a dóügyben, akkor igazuk van, a 2006os adócsökkentés. Az igen, de ebbe még egyszer nem szabad belelépni. Azt lehet csinálni, ami Veres János pénzügyminiszter úrnak a szándéka és koncepciója, kiszélesíteni az adóalapot, többeket behozni az adófizetésbe, növe lni a bevételeket, és a bevételeket visszaadni a gazdaságnak. Úgy igen! Ma azt mondom, hogy ami ebből bevétel származik, azt döntően oktatásra és kultúrára, részben pedig az adóterhek mérséklésére kell fordítani. Eljöhet ilyen 2009ben, de ez a helyes sorr end. Először növelni a bevételeket, utána csökkenteni a rátát. Ha fordítva csináljuk, rá fogunk fizetni. És akkor is ráfizetünk, ha valaki úgy
