Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
410 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érint ő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában előrebocsátom azt, hogy az előttünk levő törvényjavaslatot a szabad demokrata frakció is rendkívül fontosnak tartja, támogatja ennek elfogadását, és erre kéri az Országgyűlés képvise lőit is. (11.40) A kormány a 2007. július 18i ülésén döntött arról, hogy készüljön törvény a stratégiai jelentőségű hazai cégek felvásárlásának feltételeit megállapító törvények módosításáról. A hatályos hazai szabályozás, valamint a közösségi jog adta ke retek között két területen történhet állami beavatkozás a belföldi piacon működő társaságok működésébe. Az egyik szektorális módon, az ágazati törvények keretében hatósági jogkörök biztosításával, valamint a széles értelemben vett tőkepiaci mechanizmusokon , társasági jogi irányelvek keretén belül - részvényjog, transzparenciakövetelmények , tőkepiaci előírásokon keresztül. A tőkepiaci beavatkozás eszközeinek tekintetében kiemelendők a következő lehetőségek, illetve szempontok, amelyek szerint egyértelműen meghatározhatók a közösségi jogi elvárások, általános jelleggel érvényesülnek valamennyi tőzsdei cég, részvénytársaság esetében, kiforrott, hatékony eszközök, más uniós tagállamban is élhetnek, élnek vele. A szabályozás végső soron a részvényesek tulajdono si döntéseire épül, azt erősíti, és a szabályozásban viszonylag kis súlyú korlátozás beépítésével már érdemi eredményt lehet elérni. Az ágazati beavatkozás eszközeivel összefüggésben fontosnak tartom a következő szempontokat. A közösségi jog igen szűk körb en ismeri el az állami beavatkozás lehetőségét a magánkézben levő társaságok felett. Üzleti szempontú piacvédelemnek és ezért az Európai Közösségről szóló szerződéssel összeegyeztethetetlennek tekinti a tőkemozgás szabad áramlásába, útjába állított állami kontrolleszközöket. A közösségi jog adta keretek között egyetlen szektorban, az energetika, a földgázipar területén ismeri el - elvi szinten - az állami beavatkozás legitimációját, azonban itt is csak szigorú korlátok között, feltételek mellett. Az előttün k levő törvénymódosítás célja, hogy a nyilvános vételi ajánlattétel szabályai egyértelműek legyenek, az esetleges felvásárlás folyamata a jelenleginél átláthatóbbá váljon. A törvényhozónak egyfelől garantálnia kell a stratégiai jelentőségű cégek biztonságo s, folyamatos működését, másfelől tiszteletben kell tartania a tulajdonosok, részvényesek döntési szabadságát a részvényekkel való rendelkezést illetően. Olyan szabályozásra van tehát szükség, amely eleget tesz a közösségi, tőkepiaci jog követelményeinek, ugyanakkor érvényesíti a tagállamok, így Magyarország részére biztosított szabályozási kompetenciát is. Az energetikai szektorra irányadó hatályos szabályozás jellemzően eleget tesz az előzőekben megfogalmazott elvárásoknak, nem utolsósorban a közelmú ltban elfogadott villamosenergiatörvény révén. A joggyakorlat által feltárt ellentmondások azonban kisebb pontosításokat tesznek szükségessé a Magyar Energia Hivatal által a stratégiai jelentőségű cégekbe delegált vezető tisztségviselők jogállását illetőe n. A tőzsdei cégekre irányadó hatályos részvényjogi, tőkepiaci előírások esetenként lehetőséget adnak a törvényi rendelkezések rosszhiszemű értelmezésére, ennek következtében előfordulhat, hogy az úgynevezett céltársaság, annak menedzsmentje kiszolgáltatot tá válik, illetőleg nem képes a vállalkozás valós érdekeinek érvényre juttatására. A törvényjavaslatban javasolt módosítások a tőkepiaci szabályozást egyértelműbbé, a részvényesek és a részvénytársaság szempontjából hatékonyabbá teszik. A törvényjavaslat j avítja a cégnyilvánosság követelményeinek érvényesülési feltételeit, módot ad arra, hogy a leplezett felvásárlási magatartásokról a részvényesek a részvénytársaság közhiteles adatbázisából akadálymentesen szerezzenek információt. A javaslat jogharmonizáció s feladatot is megvalósít az elmúlt időszakban elfogadott társasági jogi irányelv részleges átültetésével, ugyanakkor nem lép túl érdemben a jelenleg hatályos eszközök,
