Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
408 működését, hiszen ezen társaságok esetében kiemelt jelentősége van annak, hogy a tevékenységükhöz szükséges eszközök folyamatosan a társaság rendelkezésére álljanak. Az ajánlattevő működési tervének jóváhagyását előíró rendelkezés lényeg e, hogy a befolyásszerző üzleti elképzeléseinek előzetes ismeretét lehetővé tegye mind a részvényesek, mind a vállalkozás munkavállalói számára, de általában az érintett piac egésze számára is. Mindez a törvényjavaslat egyéb módosításaival hozzájárulhat a stratégiai cégek folyamatos működéséhez és az energiabiztonsághoz. A törvényjavaslat ugyanakkor általános jelleggel, minden gazdasági társaságra vonatkozóan módosítani kívánja a gazdasági társaságokról szóló törvényt, valamint a tőkepiacról szóló törvényt is. A módosítások általános jellegének indoka, hogy a közösségi joganyag ebben a körben speciális szabályozást nem enged meg. Vagy minden gazdasági társaságra irányadó a szabályozás, vagy egyikre sem. A módosítások közös jellemzője, hogy az Unió vonatkozó szabályozásával összhangban a módosítással érintett rendelkezések esetén törvényi kógens szabályozás helyett a társaságok közgyűléseinek kíván nagyobb hatáskört biztosítani meghatározott kérdésekről történő határozathozatalnál. (11.30) A törvényjavaslat íg y a közgyűlés hatáskörébe utalja, hogy meghatározza a társaság menedzsmentjének a mandátumát egy esetleges befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására. Ugyancsak a közgyűlés hatáskörét növelni az a rendelkezés, amely alapján a részvényesek a törvényi korlátozástól függetlenül jogosultak eldönteni a menedzsment visszahívásához szükséges szavazati arányt. A részvényesek döntési szabadságát erősíti az a rendelkezés, amely alapján az alapszabályban kell rendelkezniük arról, hogy nyilvános vételi ajánlat el fogadásáról az igazgatóság vagy a közgyűlés jogosulte dönteni. A törvényjavaslat a tavaly módosított vonatkozó EUirányelv alapján hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely alapján a társaság legfeljebb a jegyzett tőke 10 százalékának megfelelő mér tékben tarthat saját részvényt. A tőkepiacot érintő módosítások közül kiemelendő, hogy az általános szabályozástól eltérően az állami szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkező társaságokra nem lesznek alkalmazandók a 75 százaléknál nagyobb részesedést szer ző, befolyást szerző személy joggyakorlási korlátainak eltörlését lehetővé tevő szabályok, valamint a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakban az ajánlattevőre vonatkozó korlátozásokat feloldó szabályozás. A társaságok folyamatos működésének érde kében ugyanakkor a törvényjavaslat - más EUtagállamokban is alkalmazott szabályozásnak megfelelően - rögzíti azt is, hogy az ajánlattevő, annak leányvállalata, illetve a vele összehangoltan eljáró személyek újabb önkéntes vételi ajánlat lezárásától számít ott 6 hónapon belül újabb ajánlatot nem tehetnek. A javasolt változások tehát nem adnak automatikus vagy többleteszközöket a nyilvános társaságok igazgatóságainak, csak nagyobb mozgásteret, lehetőséget biztosítanak az ellenséges felvásárlási kísérlettel sz embeni védekezésre. Arra, hogy a társaság közgyűlésétől előzőleg megkapták a felhatalmazást, a céltársaságok igazgatósága ugyan megzavarhatja a felvásárlást, például az alaptőke megemelésével vagy a társaság saját részvényeinek megszerzésével, de ezt a tár saság alapszabálya megtilthatja, vagyis amennyiben a részvényesek többsége ezt ellenzi, erre nem kerülhet sor. Úgy gondolom, és bízom benne, hogy ez a törvény, amely előterjesztésre került, az öt párt megközelítő egységes támogatását is megnyeri, hiszen er re a törvényre jelen pillanatban a magyar gazdaságban nagy szükség van. Köszönöm tisztelettel a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak, Fidesz.
