Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
404 Tisztelt Országgyűlés! A fenti célok érdekében szükséges volt a hazai szabályozás áttekintése abban a tekintetben, hogy a jogi környezet teljeskörűen garantáljae a biztonságos működést, az átláthatós ágot. E munka eredményeként került benyújtásra a jelen törvényjavaslat. (11.10) A törvényjavaslattal összefüggésben elsődlegesen hangsúlyozni kívánom, hogy a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedően fontos cégek körét szűken, az energetikai, földgá zipari szektoron belül lehet csak értelmezni és meghatározni. Minden olyan törekvés vagy érvelés, amely ezen szektorokon kívülre is kiterjesztené a fogalmat, alapjaiban dogmatikailag téves. Ismételten szükségesnek tartom, hogy rámutassak, a közösségi jog i gen szűken ismeri el az állami beavatkozás lehetőségét a magánkézben lévő társaságok felett, üzleti szempontú piacvédelemnek és ezért az Európai Közösségről szóló szerződéssel összeegyeztethetetlennek tekinti a tőkemozgás szabad áramlása útjába állított ál lami kontrolleszközöket. Egyetlen szektorban, az energetika, földgázipar területén ismeri el elvi szinten az állami beavatkozás legitimációját, azonban itt is csak szigorú korlátok között és feltételek mellett. Fontos rámutatni arra is, hogy az egyes ágaza tokban igen részletes és széles körű közösségi szabályrendszer érvényesül. A közösségi joganyagot a hazai jogalkotó harmonizálta, így jelenleg az energetikai ágazati szabályok - nem utolsósorban a közelmúltban elfogadott villamosenergiatörvény révén - min dazon eszközökkel élhetnek és élnek is, amit a közösségi jog lehetővé tesz. A törvényjavaslat a közösségi elvárásoknak megfelelve határozza meg a stratégiai jelentőségű társaságok fogalmát, és arra épülve kis terjedelemben speciális előírásokat határoz meg . Így például ezen társaságok alapvető eszközeinek átruházásához a menedzsment döntése önmagában nem elegendő, szükséges, hogy arról a legfőbb szerv is jóváhagyólag döntsön. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célját másrészről a nyilvános vételi aján lattételt szabályozó tőkepiaci törvény áttekintése és szükséges mértékben való módosítása szolgálja. A módosítások részben a 13as társaságjogi irányelv felhatalmazásával élnek, részben pedig olyan kérdést szabályoznak, amely kívül esik a közösségi jog sza bályozási körén. Az első körbe tartozik a nyilvános vételi ajánlattal szembeni védekezés lehetősége. Az irányelv főszabályként szűk körben teszi csak lehetővé a közgyűlés eseti felhatalmazása nélkül a védekezést, azonban felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy az alapszabály a menedzsment számára nagyobb cselekvési szabadságot biztosítson. Szintén irányelvi lehetőséggel él a törvényjavaslat akkor, amikor az áttörési szabály alkalmazását kizárja azokkal a céltársaságokkal szemben, ahol a magyar államnak első bbségi részvénye van. A második körbe, így a közösségi kompetencián kívül eső körbe tartozik az önkéntes vételi ajánlati eljárással összefüggő módosítás. A tőkepiaci változások a hazai tőkepiac működését nem érintik kedvezőtlenül, az ellenséges befolyássze rzést akadályozó jogi eszközök bevezetése ugyanis jellemzően a tőzsdei kibocsátó részvénytársaságok tulajdonosi döntésein múlik. Ezek a cégek jogosultak és képesek is mérlegelni az egyes jogintézmények alkalmazása folytán bekövetkező előnyöket, esetleges h átrányokat. Tisztelt Országgyűlés! A fentieken túlmenően a törvényjavaslat több ponton szélesíti a hazai cégek tulajdonosi döntési szabadságát. A közelmúltban elfogadott 2es számú társasági jogi irányelv módosítására is figyelemmel, amely immár nem ír elő korlátozást a saját részvény megszerzésével összefüggésben, a törvényjavaslat a hazai társasági jogban is megszünteti a saját részvény megszerzésének 10 százalékban történő korlátozását. A törvényjavaslat továbbá a részvényesek döntésére bízza - nyilvános an működő részvénytársaságok esetében is - az igazgatósági tagok visszahívásához szükséges többség meghatározását. Így a jövőben az alapszabály dönthet abban a kérdésben, hogy a visszahíváshoz elegendőnek tekinti az egyszerű többséggel hozott határozatot, vagy nagyobb arányú döntést vár el.
