Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. december 3 (116. szám) - Határozathozatal a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
3874 Mindhárom módosítás tehát szükséges és lehetséges, mindhárom módosítás a bírák, bírósági alkalmazottak, illetve a jogkereső állampolgárok érdekeit, javát szolgálja, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az M SZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki szólni. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Juhász Gábor államtitkár úrnak. (A kijelzőn nem jelenik meg az államtitkár neve. - Juhász Gábor rövid szü netet tart.) Esetleg a gombot nyomja meg, államtitkár úr. Megtörtént? Parancsoljon! JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Az egyes bíróságok illetékességi területét, az az azt, hogy egy város vagy község lakóinak ügyében melyik bíróság járjon el, a bíróságok szervezetéről szóló törvény melléklete sorolja fel. Vas és BorsodAbaújZemplén megye több községe kezdeményezte, hogy a megyeszékhelyi bíróság helyett egy könnyebben megközelíthető, hozzájuk közelebbi bíróság illetékességi területéhez szeretnének tartozni. Az öt kisközség lélekszámára tekintettel a változás nem jelent jelentős ügymódosulást a bíróságok között, az ott lakók számára viszont fontos, hogy hova és mennyibő l kell utazniuk peres ügyeik intézése érdekében. Az elmúlt években számos szakma, civil szerveződés, szervezet kialakította a saját ünnepnapját, amely alkalmat ad az eredmények bemutatására, a jövő céljainak megfogalmazására és a közösségért legtöbbet tevő k érdemeinek elismerésére. A köztisztviselők és az ügyészek esetében ezt a napot törvény is rögzíti. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869es törvény kihirdetéséről történő méltó megemlékezés érdekében, ehhez hasonlóan ez a javaslat július 15ét a bírós ágok napjává nyilvánítja. Végül, de nem utolsósorban a javaslat a bírák jubileumi jutalmára vonatkozó szabályozást is pontosítja, egyértelműen felsorolva, hogy mikor, milyen jogviszonyban szerzett szolgálati idők alapján jogosultak erre az elismerésre. Fig yelemmel arra, hogy ezek a változások az azt kezdeményező állampolgárok, illetve a bírák számára fontos újításokat hoznak, és azzal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is egyetért, a módosítás elfogadását a kormány támogatja, és erre kérem képviselőtár saimat is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Most a képviselői felszólalások következnek, 1010 perces időkeret áll a felszólalók rendelkezésére. Elsőként Hankó Faragó Miklós képviselő úr jelentkezett az SZDSZből felszólalásra. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Előterjesztők! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot a Szabad Demokraták Szövetsége szívesen támogatja, annak mind a három elemével egyetértünk. Hosszabban nem is szeretnék időzni a két technikai elemmel kapcsolatban, hogy az illetékességi szabályokat hogyan változtatjuk meg, illetve hogy a jövedelemfizetés hogyan történik majd, csak azzal az első pontjával, amelyről mind a kormány képviselője, mind Bárándy G ergely előterjesztő is említést tett, ez a bíróságok napjának törvénybe iktatása. Erről néhány szót szívesen szólnék. Teszem ezt elsősorban azért, mert az az időpont, amelyet a törvényjavaslat a bíróságok napjává nyilvánít majd - július 15ét, ahogyan azt hallhattuk , egy 1869ben megszületett, az 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének az időpontja volt. Ez egy korszakos jelentőségű törvény volt, a bíróságok függetlenségét teremtette meg. Ennek a törvényjavaslatnak az előadója az a Horváth Boldizsár mini szter úr volt, aki szombathelyi országgyűlési képviselőként került a parlamentbe, és dolgozott hosszú időn keresztül országgyűlési képviselőként, majd néhány évig miniszterként. Az ő tevékenységéhez igen nagy jelentőségű törvényjavaslatok fűződnek, talán e zek között is a legjelentősebb ez a bizonyos 1869. évi IV. törvénycikk. Ennek a tevékenységnek a nyomait ma is
