Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár:
387 kormány által is elismert l egalább 8 százalékkal kisebb lesz, mint annak az idős embernek, akinek még ebben az esztendőben megadatik, hogy nyugdíjba vonuljon. Független szakértők és elemzők szerint az induló nyugdíj összege akár 1012 százalékkal is kevesebb lehet. Ezért, tisztelt O rszággyűlés, a FideszMagyar Polgári Szövetség még az őszi ülésszak megkezdése előtt törvénymódosítást nyújtott be annak érdekében, hogy ez a súlyos elvonás január 1jétől ne léphessen hatályba. A kormány azonban mindig számon kéri, hogy az ellenzék nem ha jlandó együttműködni és konstruktivitást tanúsítani. Képviselőtársam, aki mellesleg az időskor kutatásának nemzetközileg elismert szakembere, ennek ellenkezőjét bizonyítva a törvénymódosítást személyesen vitte el a Szocialista Párt frakcióvezetőjéhez, remé lve és bízva abban, hogy szociálisan érzékeny, és közösen fogják a tisztelt Ház elé terjeszteni. Javaslata azonban a mai napig visszhangtalan maradt, még válaszra sem méltatták. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma, 2007 szeptemberének idusán itt tartunk, ennyire jutottunk az együttműködésben. Szomorú vagyok, és köszönöm a lehetőséget, hogy elmondhattam mindezt a jövő nyugdíjasai érdekében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes asszony. A kormány nevében Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár úr kért szót. Parancsoljon! TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon rövid az ö t perc arra, hogy a nyugdíjrendszer és a magyarországi nyugdíjasok helyzetét alaposan, értelmesen megvitassuk egymással. A felszólalásában ön néhány olyan konkrétumot említett, amire, úgy érzem, muszáj reagálni annak hangsúlyozásaként, hogy valószínűleg fi lozófiai különbség is van köztünk vagy a kormányoldal és az ellenzék között e tekintetben. Amiben nincsen, az az, hogy természetesen minden nyugdíjasnak a jogszabályok szerint járó nyugdíjat mindenkor meg kell adni. Ezt az előző reagálásomban is elmondtam, hogy ahogy az elmúlt évben ez megtörtént, ebben az évben is meg fog történni. Ha magasabbat kell adni, mert az ez évi gazdasági folyamatokból ez következik, mint amivel a költségvetés készítésénél számoltunk, akkor magasabbat fognak kapni természetesen, é s ennek a fedezetét a kormány biztosítani fogja. Ez vitán felül áll. Azonban a nyugdíjasok között is borzasztó nagy különbségek vannak, ezt ön is jól kell hogy tudja, vannak olyan nyugdíjasok, akik megtehetik azt - részben egészségi állapotukból, részben e gyéb élethelyzetükből adódóan , hogy munkát vállaljanak, hogy dolgozzanak, vannak olyanok, akik ezt nem tehetik meg. A kormánynak az a feladata, hogy azokon segítsen, akik önmagukon nem tudnak segíteni. Számos olyan intézkedés történt az elmúlt időszakban , amely a nyugdíjasok leghátrányosabb helyzetű csoportjainak a helyzetét igyekezett javítani. Így az egyedül élők és az özvegyek mintegy 75 százalékának a nyugdíja a duplájára nőtt az elmúlt időszakban, fennmaradó 25 százalékuk nyugdíja 20062007ben pedig több mint 30 százalékkal növekedett. Ez valódi segítség, valódi segítség azokon, akik nem tudnak magukon segíteni. Azok a nyugdíjasok, tisztelt képviselő asszony, akik a nyugdíj mellett tudnak munkát vállalni - ebből a munkavállalásból nyilván jövedelemre tesznek szert , ugyanolyan munkát végeznek, mint azok, akik nem nyugdíjasok egy hasonló állásban, természetesen a munkajövedelmük alapján ugyanazokat a közterheket kell hogy fizessék, éppen azért, hogy például azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek ez a lehet őség nincs meg, tudjunk 75 százalékos nyugdíjat emelni. (9.50) Ez a közteherviselés lényege; akinek van lehetősége, akár nyugdíjasként, akár nem nyugdíjasként munkajövedelemből közterhet fizetni, az fizessen közterhet. Azért fizessen közterhet, hogy akinek nincs, annak pedig emelni tudjunk a valamennyiünk pénzéből finanszírozott ellátásán. Ezen a
