Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP):
382 mint amennyit ebben az évben odaad. Semmi nem változik, csökken az adminisztráció, és ezáltal csökkennek a vállalkozásoknak a terhei, az adminisztrációs köte lezettséget a kormány vállalja magára 2008tól. Abban persze képviselő úrnak igaza van, hogy ehhez a jelenleg működő rendszerhez hozzányúlni legalábbis nem könnyű, van sok olyan összefüggés, amit figyelembe kell venni az adminisztrációs terhek csökkentése mellett. Nyilván úgy kell hozzányúlni a jelenlegi rendszerhez, hogy az adóterhe senkinek ne növekedjen, nyilván úgy kell hozzányúlni, hogy az élőmunkaterhelése senkinek ne növekedjen, nyilván úgy kell hozzányúlni, hogy egyértelműen biztosítható legyen a j elenlegi jogcímek szerinti felhasználás a következő években is. Erre törekszik tehát a Pénzügyminisztérium, erre törekszik a kormány. Ezen a héten zajlik az érdekegyeztetés a társadalmi partnerekkel, a Versenyképességi Tanács, a Versenyképességi Kerekaszta l, az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteken tárgyalja az adótörvények javaslatait. Természetesen meg fogjuk hallgatni és figyelembe fogjuk venni az ezeken az egyeztetéseken elhangzó észrevételeket, és egy olyan rendszert szeretnénk kialakítani, ami kiseb b adminisztrációval szolgálja ugyanazokat a célokat, mint amelyeket a jelenleg hatályos törvények szolgálnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlé s! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Soltész Miklós frakcióvezetőhelyettes úr, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójából: “Miből élnek meg a nyugdíjasok?” címmel. Frakcióvezetőhelyettes úr, parancsoljon! SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP) : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azok a nyugdíjasok és azok az emberek, akik nyugdíj előtt állnak, nyugodt, kiszámítható és biztonságos évekre számítanak, illetve szeretnének számítani. Sajnos azt kell mondanom, hogy az elmúlt évek rossz gazdaság i döntései, rossz törvénykezési döntései következtében ez a nyugodt év, ez a kiszámíthatóság és ez a biztonság veszített a legtöbbet az értékéből ezeknek az embereknek a szempontjából. Túl azon, hogy az alapvető élelmiszerek, túl azon, hogy az alapvető ene rgiaárak és a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árai jóval mértéken felül emelkedtek, és oly mértékben emelkedtek, hogy minden nyugdíjast nagymértékben sújtanak, ezen felül az elmúlt hónapok, egy év intézkedési során olyan váratlan terheket kaptak még a nyugdíjasok, amelyekre nem számítottak, illetve az elmúlt években ezek nem voltak, mint a vizitdíj, a kórházi ápolási díj, a gyógyszereknél a dobozdíj, vagy pedig a legújabb a szociális törvény módosítása kapcsán a nyugdíjasotthonba való bejutás nehézsé gei. Éppen ezért azt kell mondani, hogy nem mindegy, milyen kiegészítést kapnak a nyugdíjasok, nem mindegy, hogy annak a szabálynak az alapján, amely évek óta kialakult - és teljesen érthetően alakult ki, azt hiszem, konszenzussal a gazdasági, illetve a ny ugdíjszakemberek között , hogy hogyan támogatják a nyugdíjakat, és a kiegészítő nyugdíjemelés milyen mértékű lesz számukra év végén, visszamenőleg egész évre, nem mindegy, hogy ez most milyen mértékű. Mindannyiunk előtt ismert az, hogy jelenleg 88,5 száz alékos inflációt vár a Statisztikai Hivatal. Ezzel szemben szintén a KSH legfrissebb adata, hogy a nyugdíjasinfláció már a 11,7 százalékot is meghaladta, sőt bizonyos számítások szerint jóval fölül fogja múlni, lehet, hogy a 14 százalékot is eléri. Miért i s - kérdezhetjük ezt , miért van ez az óriási nagy különbség, és miért sújtja sokkal jobban ez az infláció a nyugdíjasokat? Egyszerűen azért, mert mások a nyugdíjasok vásárlási szokásai, mások a költségkiadásaik. Néhány dolgot hadd emeljek ki: a lakhatási költségekre 38 százalékot költenek, a gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre 22 százalékot, míg élelmiszerre 27 százalékot. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg a 90 százalékot eléri a létfenntartás költsége, azaz 100 forintból 87 forintot költenek a nyugdíjasok energiára, gyógyszerekre, élelmiszerekre és nem azokra a műszaki eszközökre, amelyeket egyébként ugyanúgy beszámítanak a másik inflációs kosárba, a nem nyugdíjasba. Éppen
