Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 28 (115. szám) - A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP):
3747 bizonyítja, hogy a névviselés kérdését, illetve a gyermekek örökbef ogadásának kérdését az általános családjogi szabályozástól eltérően állapítja meg. Csak megjegyezném, hogy a törvényjavaslatnak része, hogy aki házasságban él, nem létesíthet új bejegyzett élettársi kapcsolatot, illetve párhuzamosan egymás mellett nem léte síthető több bejegyzett élettársi kapcsolat. (Dr. Lukács Tamás közbeszól.) El kell olvasni, tisztelt képviselő úr, a törvényjavaslatot teljesen a végéig, az utolsó oldalt is, és akkor meg fogja találni. Tisztelt Ház! Nem véletlenül nem szóltam az eddigiekb en arról, hogy a törvényjavaslat nem tesz különbséget az azonos nemű, illetve a különböző nemű párok élettársi kapcsolatának szabályozása vonatkozásában. Hogy is tehetné ezt? Hiszen az Alkotmánybíróság a 14/1995. számú határozatában azt példaértékűen fogal mazta meg, hogy ellentétes az alkotmánnyal, hogy azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az érzelmi, szexuális és gazdasági közösségben házasságon kívül együtt élő és a kapcsolatukat nyíltan vállaló személyekre nézve jogokat és kötelezettségeket állapíta nak meg, csakis egy férfi és egy nő élettársi viszonyához fűzzenek jogkövetkezményeket. Ugyanakkor indoklásában kimondta, hogy két személy tartós életközössége az együtt élő személyek nemétől függetlenül megvalósíthat olyan értékeket, hogy az érintettek ig ényt tarthatnak megfelelő jogi elismerésre. Az azonos neműek együttélése, így a közös háztartásban együttélés, az érzelmi, gazdasági és szexuális kapcsolat az összetartozás minden vonatkozásában való vállalása harmadik személyekkel szemben már az alkotmány bírósági döntés idején felvetette a megkülönböztetés nélküli jogi szabályozás követelményét, és ez ma sem kérdőjelezhető meg. Álláspontunk szerint a most megvitatásra kerülő szabályozási módszer megfelelő és egyben megkülönböztetés nélküli, koherens rendsz ert hoz létre és illeszt be a fennálló családjogi, polgári jogi szabályozás keretei közé. A hatálybalépés tervezett időpontját - 2009. január 1je - pedig úgy állapítja meg, hogy a végrehajtási szinteken is megfelelő idő álljon rendelkezésre az alkalmazásr a való felkészülésre. Mindezekre figyelemmel javasolom, hogy a javaslatot a rendelkezésre álló időben érdemben vitassuk meg. Az MSZP támogatja a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslatot. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy önök is tegy ék ezt hozzászólásaikkal és később szavazataikkal. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszonynak, szintén MSZP. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most már elég hosszú idő óta beszélünk erről a törvényjavaslatról, és én készültem egy hozzászólással, de ha megengedik, talán nem erre építem a hozzászólásomat teljes egészében, hiszen sok mindent az előttem szólók elmond tak, viszont éppen ezért tudok mihez kapcsolódni a hozzászólásomban. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény új családjogi jogintézményként ismeri el a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Nyilvánvalóan a javaslat benyújtásának az indoka az a társad alomban egyre inkább terjedő gyakorlat, amelynek következtében egyre kevesebben választják a házasságon alapuló családmodellt az együttélés formájaként. Azt gondolom, hogy ezt nem vitathatjuk, hiszen erre konkrét statisztikai adatok állnak rendelkezésre. A javaslatnak az a célja, hogy erre a valós, jelenleg a társadalomban fellelhető, magas számú helyzetre adjon egy bizonyos jogi rendezést, mégpedig olyan lényeges körben, mint amilyen a családjog köre és a családi viszonyok rendezése. Nem kívánom megismétel ni a képviselőtársaim által előbb elmondott számadatokat, statisztikai adatokat. Az tény, hogy ma a fiatalok nagyon sok esetben nevelnek élettársi közösségben, élettársi kapcsolatban gyermekeket, nem egyet, hanem esetlegesen többet is. Az is tény, hogy eze knek a gyermekeknek a jogi státusa ma nem kellően rendezett, ez nyilvánvalóan további körültekintő megoldást igényel a törvényalkotástól.
