Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 28 (115. szám) - A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
3743 milyen jellegű. Hiszen a szeretet mérhetetlen ül sokfajta lehet, adott esetben lehet két azonos nemű embernek a szerelme, lehet, ezt nekünk kívülről nincs jogunk megítélni. A jelenlegi törvényjavaslattal az is az egyik problémám, hogy ha azonos neműek jelentkeznek be erre az élettársi kapcsolatra, ez egyértelműen azt jelenti, hogy nyilvánosságra hozzák a homoszexuális irányultságukat. (13.00) (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ehhez joguk van, hogy ezt ők nyilvánosságra hozzák, de ahhoz is joguk van, hogy ez ne legyen nyilvános, mind a kettőhöz joguk van. Az általam javasolt megoldás egy általános megoldás lenne, azon belül senkinek sem lenne joga sem címkézni, sem minősíteni, sem elhatárolni ezeket a kapcsolatokat. Tudomásul kell venni, és bizonyos jogi védelme t kell ennek biztosítani, ami egy gyakorlati dolog. A másik problémám az, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság közötti különbözőséget nemigen látom, egyszerűen nem tudom. Ha egyszerűen csak egy divatról van szó vagy arról, hogy nem szeretjük a “házasság” szót, akkor ezt tudomásul veszem, de nem tudom megérteni, hiszen nem is veszek észre lényeges jogkülönbözőséget a két intézmény között. Mégis a házasság ősi intézményének, amely sok ezer évre tekint vissza, alapvető célját az ivadékok, a gyer mekek védelme, a gyengébb társnak a védelme és a család védelme jelentette. Ez fontos volt a mindenkori társadalom számára, ez alapvető érdek. Erre csiszolódott ki az évezredek során a házasság intézménye. A modern korban azonban sokkal sokrétűbbé vált az élet, és ebben olyan együttélési formák jelentek meg, amelyek mind az egyének akaratától függenek, és semmiféle társadalmi megítélés nem helyes, de jogilag biztosítani kellene különösen a gyengébb társakat. Ezért én tisztelettel azt javasolnám a beterjeszt ő minisztérium tisztelt képviselőjének, hogy ne zárjuk le az általános vitát, hanem próbáljunk megfelelő szakmai munkával olyan módosító indítványokat kidolgozni, amelyekkel ez az általánosabb cél megoldható. Ezzel nagyon sok problémát sikerülne áthidalnun k: egyrészt le tudnánk fedni azokat a jogos igényeket, amelyek az azonos neműek és a különböző nemű embereknek az együttélésével kapcsolatosak, és kizárólagos magánüggyé teszik azt, hogy ki milyen szempontok alapján létesít életközösséget egy másik emberre l, és ezeket mind nemcsak a jog eszközével, hanem általában is tudomásul kell venni és tisztelni kell. Én magam a törvényjavaslatnak a struktúrájából nem láttam át, hogy hogy lehet egyszerűbb módon megvalósítani ezt az általános célt, mert annyira a házass ágból kiindulva strukturálta a törvényjavaslatot a törvény előkészítője. És mivel itt sokkal általánosabb, sokkal sokrétűbb igényekről van szó, amelyek véleményem szerint mind egyenrangúak, és mind egyenrangúan jogosult arra, hogy megvalósíttassanak, éppen ezért az volna a jó, hogyha megfontolás céljából nem zárnánk le az általános vitát, hanem módunk lenne arra, hogy kidolgozzuk ennek a megfelelő alternatíváját, amit én magam személy szerint szívből tudnék támogatni, és valószínűleg nagyon sokan jó megoldá snak tartanák ezt. Köszönöm a türelmüket. (Herényi Károly tapsol.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak, MDF. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Az élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényjavaslat és maga az élettársi jogintézmény az MDF álláspontja szerint nem pusztán és nem csupán jogi kérdés. Ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk, és ennek alapján felelős döntést tudjunk hozni, vizsgálni kel l a kérdés társadalmi, erkölcsi és gazdasági hatásait is.
