Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 17 (89. szám) - Almássy Kornél (MDF) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Hol vannak a gyülekezési jog korlátai?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - ALMÁSSY KORNÉL (MDF):
331 Mit kíván tenni a tárca annak érdekében, hogy a rendőrség sokkal egyértelműbben lépjen fel a bejelentett békés rendezvények megzavaróival szemben? Tarthatna ke rendezvényt olyan csoportok, amelyek korábban nyílt és egyértelmű fenyegetéssel vettek rá másokat arra, hogy adják át a helyszínt? Mit kíván tenni annak érdekében, hogy a gyülekezési joggal való élés ne az egyre inkább tapasztalható visszaélés legyen? Várom válaszát. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kérdésre Kondorosi Ferenc államtitkár úr válaszol. Parancsoljon! DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm szé pen a kérdést, legalább alkalmunk van az ország nyilvánossága előtt arról szólni, hogy a gyülekezési jognak milyen korlátait is ismeri az alkotmány és egy kétharmados törvény. (17.00) Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság el ismeri a békés gyülekezés jogát, és biztosítja annak szabad gyakorlását. A gyülekezésnek tehát békésnek kell lennie. Ha a rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy a közlekedés más útvo nalon nem biztosítható, a kétharmados törvény rendelkezései szerint a rendőrség 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy megjelölt időben való megtartását megtilthatja. A rendezvény rendjének biztosításáról a szervezőnek kell gondoskodnia. Ez egy kiterjedt polgári jogi felelősséget jelent, amely egyetemleges jellegű. A törvény szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, és nem járhat mások jogainak és s zabadságának sérelmével. Ha a gyülekezési jog gyakorlása e tilalomba ütközik, vagy a rendezvényen résztvevők fegyveresen, felfegyverkezve jelennek meg, továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül, a bejelentéstől eltérően vagy tiltó határ ozat ellenére tartanak meg, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja - ez egy mérlegelés nélküli kötelezettség. Ami a képviselő úr által említett rendezvényt illeti, ott valóban késedelmesen ért a rendőrség a helyszínre. Az országos rendőrfőkapitány ebben a v onatkozásban vizsgálatot indított. A tárca törekvése az, hogy a rendőrség egyértelműen gyorsan, határozottan gyakorolja a legitim erőszak művészetét, hiszen ennek minden mozzanata törvényhez kötött cselekmény. A tárca érdekelt abban, hogy a rendőrség vissz anyerje azt a presztízst, amelyet joggal megérdemel. Ezért örült a tárca annak, hogy a rendőrség saját hatáskörében, a saját szellemi műhelymunkájával egy etikai kódexet dolgozott ki, amelyet a saját működésére nézve kötelezőnek tart. (Az elnök a csengő me gkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) A tárca üldözi a jogsértéseket, különösen, ha azokat rendőrök követik el. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Viszontválasz illeti meg a képvi selő urat, parancsoljon! ALMÁSSY KORNÉL (MDF) : Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, a gyülekezési jogról szóló törvényben benne foglaltatik, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Valamint egy alkotmánybíróság i határozat is megállapítja, hogy a gyülekezési jogból az is következik, hogy a hatóságnak szükség esetén, akár erő alkalmazásával is biztosítania kell a jogszerűen tartott gyűlések lebonyolítását, illetőleg meg kell akadályoznia azt, hogy mások megzavarjá k ezt a gyülekezést.
