Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH KÁROLY (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DEMETER ERVIN (Fidesz):
3250 Ebbe n a törvényben néhány helyen ez feladásra kerül, amikor maga ugyanaz a szerv végzi a titkos információgyűjtést, mint aki a felhasználást is. Ebből adódóan következik az, hogy a rendőrség ilyen irányú titkosszolgálati törekvéseit tulajdonképpen legalizálja, ami nem úgy működik, mint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetén, ott szigorú parlamenti kontroll van, itt ebben az esetben nincs, és egyelőre a törvényi szabályozás nem is rendelkezik így. Összefoglalva azt tudjuk mondani, hogy a fennálló jogalkotási ké nyszert - mint említettem - a két törvény módosításával, illetve az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett részek pótlásával kell megoldani. A büntetőeljárás esetében ezt megtettük, a rendőrségi törvény esetében javasoljuk, hogy a kormány ezt tegy e meg. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre Tóth Károly képviselő úré a szó. TÓTH KÁROLY (MSZP) : Köszönöm, elnök úr, nagyon rövid leszek. Képviselőtársam! Azt megértem, Demeter úr, hogy nem támogatják, azt is megértem, hogy elmo ndta, helyette milyen megoldást találjunk. De amit mondott, legalább egy elemében biztos nem igaz. Ez a törvény növeli a garanciát. Növeli azokat a területeket, ahol senki más, csak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezheti e feladatot. Nem azért, mert má snak nincs eszköze, hanem azért, mert csak ő jogosult elvégezni. És nem puhítja fel azt a garanciális elemet, hogy egyúttal felhasználó lesz a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat - még egyszer mondom , sőt növeli, mert kizárja elvileg is annak a lehetőségét, h ogy más szervezet - beleértve az ügyészséget is, mert arra is kitér a törvény - úgy tudjon, hogy egyúttal a készítője és a felhasználója legyen. Tehát egyértelműen a szakszolgálat kizárólagossága irányában lép egy jelentőset a törvény. Ez nem gyengíti, növ eli a garanciát. Ettől függetlenül megértem, hogy nem fogadják el, de kérem, hogy erre az egy szempontra ne hivatkozzon a nem elfogadásnál. ELNÖK (Harrach Péter) : Demeter Ervin következik. DEMETER ERVIN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tehát az előterjesz tett törvény a 16. §ban a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtési eszközöket négy kategóriába sorolja. Ebből mind a négy kategóriát eddig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezte. Ezen szabályozás szerint a négyből kettőt a Nemzetbiztonsági Sza kszolgálat végezhet ezután is kizárólagosan, és kettőnél megteremtődik a lehetősége annak, hogy más - maga a bűnüldöző szerv - végezze. Ezek a törekvések eddig is léteztek. Amikor az egyeztetésen bátorkodtam felvetni ezt a kérdést, illetve az adatgyűjtés k érdését, akkor az egyik óvatlan minisztériumi tisztségviselőtől azt a választ kaptam, hogy jó, jó, de hát ez a jelenleg kialakult gyakorlat. Tehát nem lenne helyes, hogyha a jelenleg kialakult gyakorlatot szentesítenénk. A törvényi garanciák nem megfelelőe k, mint említettem, a négy esetből kettőnél megnyitja más esetében is az utat. De nem tartom megfelelő garanciális elemnek azt sem, hogy mondjuk, amikor a titkos információgyűjtés elrendelésének a lehetőségeként - hogy mikor lehet elrendelni - azt mondja a törvény, hogy bűncselekmény elkövetése esetében, vagy a bűncselekményről feltehetően tudomással bíró személynél rendelhető el a titkos információgyűjtés. Képviselő úr, ezt nem tartom a mai világban, a mai társadalmiközéleti viszonyok között megfelelőnek; amikor állami szerveket - lásd adóhivatal - politikai célokra használnak fel, akkor egy ilyen puha szabályozást egyáltalán nem tartok megfelelőnek garanciális szempontból. Köszönöm.
