Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
3227 A Btk. különös részét érintő módosítások közül kiemelkedik a zaklatás bűncselekményi meghatározása, amely büntetendővé teszi a zaklató jellegű magatartásokat, ezzel egyidejűleg pedig a jelenleg szabálysértési tén yállást képező veszélyes fenyegetés egyik megnyilvánulási formáját, a bűncselekmény elkövetésével való fenyegetést is bűncselekményi szintre emeli. Ezen új tényállás megalkotásával a kormány egyrészt alapvető társadalmi igényekre kíván választ adni, másrés zt pótolja azt a szabályozási hiányt, amit társadalmi szervezetek, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint az Alkotmánybíróság már többször kifogásolt. A törvényjavaslat szerinti tényállás hosszú egyeztetést követő kompromisszum eredményeként alakult ki, amely egyfelől tükrözi a jogalkalmazók álláspontját, másfelől a társadalmi szervezetek véleményét is figyelembe veszi. A törvényjavaslat a foglalkoztatástól eltiltás hatálya alá vonja az egyéni vállalkozás folytatását is, így a jövőben a feket egazdaság elleni hatékonyabb fellépés eszközeként lehetővé válik az egyéni vállalkozó e tevékenységtől való eltiltása is. A törvényjavaslat emellett újrafogalmazza a Btk.ban foglalt háború fogalmat, amely amiatt szükséges, mert jelenleg a Btk. alkalmazásá ban nem minősülnek háborús tevékenységnek az úgynevezett genfi konvenciókban meghatározott fegyveres összeütközések. A törvényjavaslat egyebekben pontosítja a Btk. szóhasználatát az európai kábítószerprekurzorokról szóló rendeleteinek megfelelően. Apróbb módosításokat eszközöl a Btk. gazdasági bűncselekményeit meghatározó tényállásokon, valamint technikai jellegű pontosításokat hajt végre a Btk. fogyasztóvédelmi jellegű tényállásaiban. A törvényjavaslatnak a büntetőeljárásról szóló törvényt érintő módosítá sai közül kiemelkedik a kegyelmi eljárást érintő rész, amely az alkotmányossági aggályokra tekintettel a köztársasági elnök számára két további intézkedést, így a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható javítóintézeti nevelés, valamint a büntetés kiszabásának elhalasztását jelentő próbára bocsátás esetén is megnyitja az egyéni kegyelmezés lehetőségét. (18.20) A pártfogó felügyelet hatékonyságának növelése érdekében a törvényjavaslat új rendelkezéssel egészíti ki a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szó ló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet. Ezáltal a jövőben a büntetésvégrehajtási bíró jogosult lesz a bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során a szökött, engedély nélkül eltávozott vagy vissza nem tért, illetve a büntetésvégrehajt ás megkezdését elmulasztó elítéltekkel szembeni intézkedések foganatosítására. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder Já nos) : Megadom a szót Bárándy Gergely úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának, ötperces időkeretben. DR. BÁRÁNDY GERGELY , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Orszá ggyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Meg kell mondani, hogy nem volt hosszú vita róla, és viszonylagos egyetértés is mutatkozott. Szóba került az, hogy először is kelle ilyen gyakran v áltoztatni, hiszen egy éven belül a második törvénymódosítás fekszik előttünk, ami büntetőjogi tárgyú. Nem más az oka ennek - és ez a bizottságban is egyértelművé vált , hogy európai uniós és nemzetközi kötelezettségek miatt van szükség erre fél éven belü l ismételten. Felvetődött a törvényjavaslat 4. §a kapcsán, hogy a szövegben az “aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját” kifejezés helyett nem volnae elég az “aki mást” kifejezés. Végül is az a konszenzus alakult ki a bizottságon belül, hogy lehetne így is, azonban a bírák számára, a jogalkalmazó számára az eredeti megfogalmazás könnyebb alkalmazást tesz lehetővé, ezért indokolt annak a megtartása.
