Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - MÉCS IMRE (MSZP):
3220 országgyűlési határozat keretében. Ez a határozat 2006. december 31ig határozta meg a részletes létszámot. Már csak ezért is szükséges új határozat meghozatala , ezenkívül számtalan más megfontolás is involválta azt, hogy ezt létre kellett hozni. Az Országgyűlés ezen hatásköre abba a komplex felelősségi körbe tartozik, amely a védelemmel kapcsolatos alapdokumentumok meghozatala: ezek biztonságpolitikai alapelvek, honvédelmi alapelvek, biztonságpolitikai, valamint honvédelmi stratégia, a Magyar Honvédség hosszú távú átalakítására vonatkozó határozatok, továbbá a védelmi költségvetés, s ami talán a legalapvetőbb, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvén y. Ez utóbbi jelentőségét különösen aláhúzza, hogy benne fogalmazódnak meg a Magyar Honvédség fő feladatai és a feladatok végrehajtását megvalósító katonai szervezetek. A beterjesztett határozati javaslatnak megkülönböztetett jelentősége mindenekelőtt abba n van, hogy messze túlmutat a szokásos, létszámot meghatározó rutindöntéseken. A Magyar Honvédség véleményünk szerint jelentős határkőhöz érkezett, ugyanis reményeink szerint a végéhez érkezik az évek óta tartó, időnként nekinekifeszülő átalakítási folyam at, amely jelentősen megváltoztatta a honvédség arculatát, helyét, szerepét és szervezetét. Ne felejtsük el, hogy amikor a Harmadik Köztársaság 1990ben kézhez vette a Néphadsereget, annak 156 ezer katonája volt. Ebben az időben a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások jelentették a reményt a térség biztosításában, és ennek megfelelően kezdtük el csökkenteni a környező országok, jelesül Románia, Csehszlovákia - mely akkor még létezett - katonai létszámaival együtt. Később begyorsultak ezek a folyamatok, elősz ör 90 ezerre csökkentettük le a Magyar Honvédség létszámát, majd 60 ezerre, majd 30 ezerre. Úgy tűnik, hogy ez a folyamat a végéhez ért, és stabilizálódik azokon a számokon, amelyeket az országgyűlési határozati javaslat tartalmaz. A beterjesztett határozati javaslatnak megkülönböztetett jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy messze túlmutat a szokásos, létszámot meghatározó döntéseken. A Magyar Honvédség véleményünk szerint jelentős határkőhöz érkezett. Erről már beszéltem az elő bb. Ennek legfontosabb jellemzője, hogy hosszú erőfeszítések után létrejött egy, a társadalom által elvárt, majd elfogadott önkéntes haderő, amely fokozatosan professzionalizálódik. Napjainkra kialakult egy olyan hadrend, szervezeti, vezetési struktúra és diszlokáció, amely a célirányos képességfejlesztés és az ehhez rendelt létszámkeretek és állománystruktúra alapján - amelyről e határozat során fogunk dönteni - véleményünk szerint képes a Magyar Honvédség mindhárom alapfeladatának, mármint az ország védel mének, a szövetségi kötelezettségből és a nemzetközi szerepvállalásból eredő kötelezettségeknek és a katasztrófavédelemben való részvételnek az eredményes ellátására. Ez szilárd meggyőződésünk akkor is, ha az ellenzék egyes, nem eléggé tárgyilagos képvisel ői, valamint a jobboldali média egyes túlzó megnyilvánulásai az ország védtelenségéről, a területvédelem hiányáról, a honvédség elégtelen szervezetéről és létszámáról szólnak, és különféle póthaderők, gárdák felállításáról szónokolnak. Mindez arról tanúsko dik, hogy lehetségesnek tartanak országhatáraink elleni támadást, virtuális ellenségképet vizionálva leragadnak a területvédelem ma már korszerűtlen elvénél, nem értékelik kellőképpen az új, globális veszélyforrásokat, amelyek egészen másfajta védelmi konc epciót és védelmi rendszerben való gondolkodást igényelnek. Ezenkívül nem értékelik kellőképpen a NATO, a washingtoni szerződés 4. és 5. cikkelyéből eredő szövetségi, kollektív védelmi és biztonsági garanciákat, valamint erőfeszítéseket. A jelenlegi bizton ságpolitikai helyzet, az Európai Unióba való, környezetünk nagy részével történő integrálódás és a NATO új helye, szerepe, valamint feladatai - beleértve ebbe a világpolitikai tényezőket is - deriválják a legfontosabb premisszákat a Magyar Honvédség számár a. A határozati javaslatban szereplő összlétszám 23 950 fő, a Magyar Honvédség befejeződött átalakításának, a kialakult szervezeti struktúrának és a törvényben megfogalmazott feladatoknak megfelelően elegendő, az ország gazdasági helyzete mellett pedig fin anszírozható. A határozati javaslat nemcsak létszámadatokat, hanem állománystruktúrát is meghatároz, és rugalmas lehetőséget
