Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
3211 tulajdonképpen az egészségügyet és az oktatásügyet is, a két olyan nagyon fontos ágazatot, amely a nemzet jövője szempontjából alapvető, egyszerűen feláldozta. Azzal önök t ehát ne takarózzanak, az a kormányoldal sara ebből a szempontból, az nem egy konszenzussal elfogadott olyan program volt, amelyet úgy küldtünk ki Brüsszelbe. Biztos vagyok benne, hogy ha a konvergenciaprogram a Ház elé kerül, akkor közösen vettük volna ki belőle azt a gyalázatos passzust, amely az egészségügyet érinti. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Szanyi Tibor képviselő úrnak, az MSZPfrakcióból. DR. SZANYI TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Tényleg azt kell mondanom, hogy valószínűleg egy picit sűrűbben ver a szívem, minekutána tizenegy éves országgyűlési pályafutásom során egészségügyi kérdéshez még nem szóltam ho zzá, de talán a felszólalásomból ki fog derülni, hogy közgazdászként és nemzetközi ügyek iránt érdeklődő emberként miért is kértem ezt a lehetőséget. Mielőtt ezt megtenném, néhány politikai összefüggésre szeretném ráirányítani valamennyiünk figyelmét. Neke m ez az eddigi mai vita arról szól, hogy az egyik oldalról van egy nagyon erős szándék, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, elsősorban a kormánypártok oldalára gondolok, a másik oldalról meg azt érzékelem, hogy folyik egy kútmérgezés, hogy ne is legyen ti szta víz, amit abba a bizonyos pohárba be lehetne önteni. Azt látom, hogy ennél a törvénynél is a kedves ellenzéki képviselőtársaink valamilyen delejes szándéktól vezérelve olyasmire lőnek, ami nincs, ezenközben elveszítjük az önök együttműködését a tekint etben, hogy a törvénynek egyébként meglévő hiányosságain együttműködve változtatni tudjunk. Azt gondolom, hogy a 2006os választási kampányok idején valamennyi párt ígyúgy, kisebbnagyobb lelkesedéssel, hangsúlyokkal megígérte, hogy hatékony egészségügyet kíván teremteni. Hát, mi hozzá is láttunk, hogy csináljunk valamit e tekintetben. Itt egy javaslat, ez a miként egyik verziója, és megnyugtatom a kedves fideszes képviselőtársaimat, hogy ha hatékony egészségügyet ígértek önök is a kampányban, valamit önök sem tudtak volna ebből megúszni. Az, hogy minden maradjon a régiben, abból nem lesz hatékony egészségügy. (16.50) Amikor ezt a törvényt vizsgáljuk, akkor közösen - és ebben semmi politikának nem lenne szerepe - azt kell megnézni, hogy az a rendszer, amit megálmodtunk, működőképese. Ez egy viszonylag egyszerű, szakértők felvonultatásával ellátható feladat, itt ül a parlament megannyi egészségpolitikusa, ragyogó észrevételeik vannak, a működőképesség tekintetében, azt gondolom, hogy olyan borzasztó nagy vit át nem kellene rendezni; ez működik, ez nem működik, és így tovább. Nagyobb kérdés persze, hogy fenntarthatóe az a rendszer, mert amit most megalkotunk, ezt nem egy évre, két évre, ezt öt évre, tíz évre, tizenöt évre, ha nem húsz évre akarjuk megcsinálni. A fenntarthatóság a legnagyobb kérdés. Itt már nekem is remeg a kezem meg a lábam, mert bizonytalan vagyok, mint a mérnöki gárda, amikor lövik fel az űrhajót, mindenre gondoltak, mindent összenéztek, aztán még mindig remegnek, hogy vajon fel foge emelked ni az a gépezet. Persze, aggódunk, aggódunk, önök is jobban tennék, hogyha konstruktívan aggódnának, mintsem olyasmiről beszélnének, ami ebben a törvénytervezetben nem szerepel. Mi nem szerepel? - és ez többször elhangzott. Ez a törvény egy karcolásnyit se m érinti a biztosítási vonzatokat. Biztosításhoz hozzá nem nyúl. Ezt nagyon világossá szeretném tenni. Nem nyúl hozzá sem a biztosítási jogviszonyhoz, habár korrektül tekintetbe veszi, nem nyúl hozzá semmilyen garanciális elemhez, ami a társadalombiztosítá shoz mint vívmányhoz - és ezt a vívmányt meg akarjuk őrizni - kapcsolódik, és semennyiben nem nyúl hozzá a felelősségek dolgához, azaz az eddig létrehozott intézményrendszerünk igen, a továbbiakban is száz százalékban felelős a megfelelő ellátásokért.
