Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 13 (109. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KARSAI PÉTER (MDF):
2982 iskol ában kívánjuk folytatni, akkor bizony a törvényt valamennyiünknek be kell tartani. Egyébként az Oktatási Minisztérium honlapján tanulmányozható az az útmutatás, amely azokban az esetekben, amiről képviselő úr beszélt, tehát ha hosszú tapasztalattal, nagy t udással rendelkező, egyébként pedagógus végzettségű kolléga tanít ezekben az intézményekben, akkor milyen módon foglalkoztatható tovább. Tehát szó nincs arról, hogy akadályozni akarjuk a művészeti iskolák tevékenységét. Kuzma képviselő úrnak a normatívákró l csak egy gondolat. A normatívák jobban követik az adott évfolyamon az oktatási törvény szerint elvégzendő feladatokat, és csak annyi csökkenés tapasztalható, amely a pedagógusóraszámemelés miatt ki sem fizetendő az oktatási intézményekben. Igen, elmondt uk, hogy a központi költségvetés hiányának csökkentése érdekében volt szükség a pedagógusóraszám növelésére, és ezt nem kapták meg a fenntartó önkormányzatok. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Karsai Péter képvise lő úr felszólalása következik. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum elfogadhatatlannak tartja azt a kormányzati politikát, amely reform címszó alatt csak megszorításokra és látszólagos egyensúlyjaví tásra képes, ugyanakkor három sarkalatos kérdésre, a növekedésre, a foglalkoztatásra és az infláció csökkentésére nem találja a választ. A kormány 2008. évi költségvetési törvényjavaslata társadalom- és gazdaságpolitikai szempontból is üres. A költségvetés továbbra is indokolatlanul sok adót szed be, és túl sokat akar újraelosztani. A kormányzat az újabb és újabb adónemek kitalálása közben megfeledkezett a gazdaság versenyképességéről, arról nem is beszélve, hogy a költségvetési kiadások csökkentése sem a t ervek szerint halad. Az újraelosztás aránya 2008ban nyilvánvalóan 50 százalék körül lesz, annak ellenére, hogy a 2006. decemberi konvergenciaprogrambeszámoló még 47,2 százalékos aránnyal számolt. Mindeközben az adóbevételek 10,6 százalékkal fognak emelke dni, az adócentralizáció mértéke 39 százalék lesz, ami pedig 1,1 százalékkal magasabb, mint amivel a 2008as konvergenciaprogram számol. Az adatokból jól látszik, hogy a kormányzat az adóelvonás növelésével kívánja pótolni, hogy az elmúlt évben nem sikerül t az ország gazdasági mutatóira érdemi hatást gyakorolnia. A tervezett kiadáscsökkentések elmaradása és az alacsony gazdasági növekedés ugyanis továbbnövelte volna a költségvetési hiányt, amelyet a jelenlegi megszorítások mellett nehezen lehetett volna egy nagy párbeszéd keretében tisztázni az egyre bizalmatlanabb választópolgárokkal. Az infláció továbbra is magas marad, az eredetileg tervezettnél várhatóan 1,52 százalékkal lesz magasabb. A tervezett költségvetés nagy vesztese a lakossá g, azon belül is főként a középosztály lesz. Ha az átlagot vesszük figyelembe, akkor megállapíthatjuk, hogy a lakosság helyzete romlani, de legjobb esetben is csak stagnálni fog a jövő év folyamán, hiszen amellett, hogy adóterheik és kiadásaik továbbra is növekedni fognak, jövedelmük egy jottányival sem lesz magasabb. Itt még nem ér véget a felsorolás, hiszen a jelenlegi pazarló és sokszor rossz irányú szociálpolitika megújítása is elmaradt. A költségvetési tervezet az önkormányzatokra is súlyos csapást mér , ami végső soron ugyancsak a lakosság helyzetének romlását fogja eredményezni. A kormány folyamatosan megváltóként állítja be az uniós forrásokat, minden fejlesztési reményt az NFT II.be plántál, holott a programban nem szerepel hosszú távú koncepció a g azdaságfejlesztésre, társadalmi és gazdasági hatásai pedig tisztázatlanok. (13.20) A kormánynak fel kellene végre ismernie, hogy az uniós forrásokkal nem lehet helyettesíteni a valódi gazdaságpolitikát s ezen alapuló reformokat. A jelenlegi gazdasági folya matok elborzasztó képet mutatnak, Magyarország egyre jobban elmarad az uniós országoktól, már az újonnan
