Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 13 (109. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BOTKA LAJOSNÉ (MSZP):
2979 ha nem pályázni kéne még erre a pluszpénzre, hanem a szerződ ésnek megfelelően ezek az iskolák, intézmények, kollégiumok megkapnák. Szintén nagyon fontos esélykülönbségmérséklő értékrendünk és a költségvetésben nyomon követhető szándékunk az, hogy szeretnénk a társulásokkal, a szakmai együttműködésekkel a kistelepü lések, nagyobb települések iskolái között fönnálló szakmai különbséget mérsékelni. Meggyőződésünk, nekem egyéni képviselői tapasztalatom is, hogy nagyon sok önkormányzat fölismerte, hogy helyben, a saját gyermekei számára akkor tud jobb minőségű oktatást n yújtani, ha társul vagy szövetkezik; például abban, hogy idegen nyelvi tanárt tudjanak alkalmazni, hogy megjelenjen az informatika megfelelő minőségben, és ezt a társulási, szövetkezési szándékot a költségvetésben garantált támogatással a jövőben is meg fo gják kapni. Két olyan dologról szeretnék szólni, amelyekben a felelősségünk jelent meg. Az egyik ilyen a művészeti oktatás területe. Képviselő úr, önnel vitatkozom; számunkra a művészeti oktatás nem egyszerűen kínálatot színesítő forma, mi elfogadjuk azt a z érvet, hogy ez nagyon sok esetben személyiségfejlesztő, nagyon sok esetben hátránykompenzáció, nagyon sok esetben tehetséggondozó, nagyon sok esetben nemzeti tudatot fejlesztő, kultúraörökítő oktatási forma. De azért kellett, hogy azzal a felelősséggel s zembenézzünk, ami abból következett, hogy ennek az oktatásnak az állami finanszírozása évek óta és a helyi igények elindítottak egy olyan expanziót, hogy Magyarországon ebben a képzési formában ugrásszerűen megnőtt azoknak a nem önkormányzati, nagyon sok e setben magánfenntartói művészeti oktatási intézményeknek a száma, akik persze jól dolgoztak, de megjelentek olyanok is, akik nem azt a minőséget adták, amit ez az oktatási forma egyébként elvár. Ezért örülök annak, hogy a művészeti oktatási intézmények töb bsége elfogadta, sőt aktívan kezdeményezte azt a minőségi felülvizsgálatot, aminek az eredményeképpen ma azt tudjuk mondani, hogy azok a művészeti oktatási intézmények, amelyek törvényesen működnek - ez az alapfeltétel, hogy a törvényes működés minden elem ével rendelkezzenek - és amelyek jó minőségben kiváló szakmai munkát végeznek, garantáltan kapják meg; önökkel, képviselő úr, egyetértünk, azon dolgozik a szocialista képviselőkből álló oktatási munkacsoport, hogy hogyan tudjuk ezeknek a minősített iskolák nak azt a garantált normatívarendszerét biztosítani, ami a működésükhöz szükséges kiszámítható, egyéb módon. Nem zártuk le ezt a vitát, de ebből az alapértékből nem kívánunk engedni; oda adjunk pénzt, ahol a minőség és a szakmai garancia egyértelmű. Ezzel mi védeni szeretnénk a gyerekeket, a szülőket, akik ezt a formát igénybe veszik, és nem szeretnénk az e területen esetleg kalózokat további támogatásban részesíteni. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatban hasonló a felfogásunk; szükséges a spe ciális segítség, de ehhez szükséges a speciális szakértelem. Ezért ennek a területnek az átalakítása ennek a két fontos feltételnek a teljesítését szorgalmazza. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) És hát az idegennyelvo ktatás; ha megnézzük és elemezzük ezt a területet, akkor azt kell mondanom, hogy bizony messze vagyunk még attól a helyzettől, amit ha nem is ideálisnak, de reménykeltőnek tekinthetnénk a tekintetben, hogy a fiatal generációnak a nagy százaléka tanuljon me g a közoktatás időszakában egy vagy két idegen nyelvet. De azért ezen a területen a nulladik éves úgynevezett nyelvi előkészítő program beváltotta az elképzeléseinket, ezen a területen expanziót tapasztalunk, szerencsésre sok fenntartó önkormányzat is elin dított ilyen programot. Ennek a programnak a kifutó évfolyama viszont növelte nyilván azt a költségvetési szükségletet, amelyet az állami költségvetésből biztosítunk a jövőben is. S végezetül engedjenek meg a felsőoktatás területére nem részletesen kiterje dő módon egy szintén kiszámítható, garanciális elemet. Én nagyon fontosnak tartom a hároméves megállapodást, amelyben a felsőoktatási intézmények pontosan kiszámítható módon ismerhetik, hogy az állami költségvetésből a harmadik év végére milyen mértékű tám ogatást kapnak. Ez egy nagyonnagyon fontos terület. Ezen belül a mai napon is bizottsági ülésen vitattuk többek között a képzési