Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 13 (109. szám) - Az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2939 Tanács megállapításai túlnyomó részében a jelentésből levont következtetéseket használ ja munkája során. Véleményem szerint a jövőben a statisztikák most is alkalmazott különválasztásával, az előző évek megállapításainak bizonyos fokú csökkentésével a kiadott írásos anyag jelentősen szűkíthető lenne. Ez emészthetőbbé, olvasmányosabbá, haszno síthatóbbá tenné a jelentést az ágazat szereplői számára is. Az itt elhangzott bizottsági értékelések azt bizonyítják, hogy továbbra is fenn kell tartani - ez az ágazat érdeke - az FVMminiszter bizottsági beszámolóját az éves munkáról, mert így a rövid tá vú teendőket is jól meg lehet határozni, lehet év közben akár irányt is változtatni. Az általános áttekintés után nézzük a reálfolyamatokat! Az ágazatban nem következett be átütő változás, az üzemi szerkezet helyzetének jellemzésére a “vegyes” jelző a legm egfelelőbb. Az egyes régiókban, kistérségekben, településeken eltérő módon és mértékben férnek meg egymás mellett, működnek együtt a mezőgazdasággal foglalkozó családok, társas vállalkozások. Véleményem szerint az együttműködés sokkal jobb, tartalmasabb, m i több, eredményesebb annál, ami a politikai viták során tükröződik. Az ágazatot továbbra is egy lassú koncentráció jellemzi. Ezt bizonyítja, hogy a 2006 végén regisztrált közel 53 ezer vállalkozás 2500zal kevesebb, mint az előző évi. Jellemző, hogy ezen belül csökkent a társas vállalkozások, valamint az egyéni gazdaságok száma is. Elgondolkodtató, hogy a regisztrált vállalkozásokon belül azok 9,1 százaléka létszámban nem éri el az 50 főt, illetve az, hogy még most is 26,2 százalék társas formában gazdálko dik. (9.50) A gazdálkodási formát tekintve a kft. és rt. forma növekvő tendenciát, a szövetkezeti forma az átalakulásokat követően jelentős visszaesést mutat. Az EUs formációhoz való alkalmazkodás során alakult tészek, bészek jelentős változásokon mennek keresztül, egyszerre jellemzi őket a tagi árbevétel növekedése és az integrált tagok számának csökkenése. A számokból levonható következtetések mind a politika, mind az érdekképviseletek számára elgondolkodtatók. Persze, tudom, a politikai köztudatba - ha van ilyen, jegyzem meg ironikusan - az ivódott bele, hogy mi, szocialisták a nagyüzem, a többi parlamenti párt - elsősorban konzervatív kollégáink - pedig a családi gazdaságok, az őstermelők támogatói. Én itt és most, a tévé nyilvánossága előtt kívánom kij elenteni: mi, szocialisták egy többszektorú, egymást segítő, sőt kiegészítő versenyképes agrárszerkezetben vagyunk érdekeltek, ahol helyük van a családi gazdálkodóknak, az őstermelőknek, a szövetkezeteknek és a gazdasági társaságoknak is. Visszatérve erede ti mondandómra: örömmel konstatálhatjuk, hogy csökkent a hasznosítatlanul hagyott termőföldterület, és csak kismértékben növekedett a termőföld végleges, de más célú hasznosítás miatti kivonása. A kivonást kezdeményezők 7,5 milliárd forint földvédelmi járu lékot fizettek be. Ezután engedjék meg, hogy röviden szóljak a Nemzeti Földalapról. A Nemzeti Földalap másfél millió hektár területéből 880 ezer hektár áll erdészeti hasznosítás alatt. A Földalapból 370 ezer hektár tartós mezőgazdasági bérletben van kiadva , közel 100 ezer hektár költségvetési szervek hasznosításában áll. A hasznosítatlan 19 ezer hektár földhasználói engedélyekkel alátámasztva került ideiglenes hasznosításra. A politikai viták középpontjába került “földért életjáradék” program keretében a tö bb mint 19 ezer tulajdonostól mintegy 54 ezer hektár került megvásárlásra, az eladók átlagéletkora közel 70 év, az átlagos életjáradék 31 433 forint/hó. Még a 2006ban meghirdetett negyedik forduló után is rendkívül nagy volt az érdeklődés. Sajnos, a munka erőráfordítás 2004hez és 2005höz viszonyítva is tovább csökkent. A foglalkoztatottak száma, aránya a nemzetgazdaság egyéb ágazataihoz viszonyítva is visszaesett, közel 5 százalékot tett ki. Sajnos, nemcsak a létszám és a foglalkoztatási arány alacsony, de a bruttó átlagkereset is csak mintegy 65 százaléka a nemzetgazdasági átlagnak.
