Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 13 (109. szám) - Az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2931 liberalizálása, a termelést és a versenyt közvetlenül érintő támogatások mérséklése és a vámok differenciált csökkentése. Az Európai Unió közös agrárpolitikája sem tekinthető véglegesnek, a változó világgazdasági körülményekhez való igazítása a következő években is napirenden lesz. A támogatások igénylésének és kifizetésének jelenlegi eljárási szabályait - a mindegyikőnk által ismert S APS- és top up rendszert - a magyar gazdák alig tanulták meg, máris újabb átállás elé néznek. Az átmeneti tagállami működés ideje ugyanis lejárt, Magyarország 2009től alkalmazni szándékozik a régi tagállamokban már működő, úgynevezett összevont gazdaságtá mogatási rendszert, az SPSt. Ebben a rendszerben a támogatásoknak még nagyobb része szakad el a termeléstől, s vagy területalapú kifizetésként, vagy pedig - múltbéli teljesítmények alapján - gazdaságsoros támogatásként jut el az igénylőkhöz. A várható uni ós támogatások elenyésző hányada, körülbelül 34 százaléka kötődik a jövőben is kötelezően vagy választhatóan meghatározott ágazatokhoz. Ami az adminisztrációs feladatokat illeti, még súlyosabb kihívást jelent a 2009től szintén kötelezően életbe lépő cros s complience, kölcsönös megfeleltetési rendszer bevezetése és működtetése. A környezetvédelemmel és az állatjóléttel, a növény- és állategészségüggyel kapcsolatos szabályok betartása - helyszíni ellenőrzése - azt jelenti, hogy az egyes jogszabályok megsért ése önmagában is szankcionálható, de a jövőben még az uniós támogatások megvonásával is együtt járhat. Az erre való felkészülés a gazdáknak - főleg az állattenyésztőknek - sok milliárd forintos beruházást jelent; nem beszélve az ellenőrzést végző és koordi náló Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal terheiről. Az Unió közös agrárpolitikája reformok sorozatából áll. Miközben tárgyaltunk a csatlakozásról, a közös agrárpolitikát megreformálták. Miközben készültünk az SPS bevezetésére, elkezdődik a közös agrá rpolitika újabb felülvizsgálata. Feltehetően ez a forduló a 2013ig való működés feltételeit csak kismértékben fogja érinteni. Következményei azonban igen jelentősek lehetnek a következő pénzügyi ciklusban 2013 után. Az Európai Unió szintjén általános cél az agrártámogatások összegének csökkentése, de legalábbis befagyasztása, a támogatások teljes elszakítása a termeléstől, a támogatások belső átcsoportosítása a vidékfejlesztési intézkedések javára, a nemzeti finanszírozás szerepének növelése, valamint egye s termékpályák piaci rendtartásának újabb módosítása. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásában megfogalmazott helyzetértékelést és javaslatokat elfogadva, az abban leírtakkal megegyezően továbbra is azt valljuk, hogy a magyar a grárökológiai potenciál kihasználása jelenleg jóval elmarad a lehetőségeinktől, de az Európai Unió régi tagállamaihoz képest is. Mindez piaci oldalról nem indokolt. A lemaradásban történelmi okok, a piac- és a rendszerváltás, alkalmazkodási hiányosságok, s zervezési és együttműködési deficit, és nem utolsósorban a műszakitechnológiai hátrányok játszanak fő szerepet. (9.10) Vagyis megváltoztatható tényezők; mi ezen változtatni is szeretnénk. Egyelőre tehát valamennyi európai uniós előírás tisztelete mellett a hazai agrárgazdaság kibocsátását és hozzáadott értékének növelését tekintjük legfontosabb céljainknak. Természetesen hatékony, versenyképes, fenntartható növekedésre gondolunk, mégpedig oly módon, hogy a fejlesztések egyben kiigazítják a megbomlott ágaza ti arányokat is. A kibocsátás felének távlatilag az állattenyésztésből kell származnia. Gyorsabb ütemű fejlődés alapozható meg a kertészeti ágazatokban is. Hazánk olyan kiváló adottságokkal rendelkezik a gabonafélék és az olajos növények termesztéséhez, ho gy ez alapot ad nemcsak az állattenyésztés súlyának helyreállítására, hanem a megújuló energiaforrások, a biomassza jobb hasznosítására, bekapcsolódásra a bioetanol- és biodízelgyártásba.
