Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 12 (108. szám) - Egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Áder János): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ):
2907 előttem szóló Mag yar Bálint mondta - akkor vezettek be kvótát, amikor kétszer annyi képviselőnő volt már az országgyűlésükben, mint most nálunk van. Politikai akarat kifejezése, amely azt jelentené, hogy elég volt a nők diszkriminálásából. Elég volt abból, hogy intézményes en kirekesztik őket a hatalmi pozíciókból, vagy akár a jó fizetéssel járó, nem közvetlenül hatalommal összefüggő, hanem gazdasági hatalommal összefüggő pozíciókból. Úgy gondoljuk egyébként, hogy javaslatunk elfogadása jelentősen javíthat Magyarország nemze tközi megítélésén, hiszen a nők politikai részvétele a demokrácia egyik fokmérője, nagyon fontos fokmérője. A világon több mint 110 ország előz meg minket a nők politikai reprezentációját illetően, az Európai Unióban pedig Máltával vívunk hosszas csatákat az utolsó helyért, most már hosszú évek óta, tehát utolsó előttiek vagyunk. Az alkotmány lehetőséget ad arra, hogy egy diszkriminált társadalmi csoportot a diszkrimináció jellegének megfelelően támogató intézkedésekkel segítsünk, és az európai példákat ala pul véve úgy gondoltuk, hogy mivel egyetlen eszköz, egyetlen hatékony eszköz van a nőket érő, hatalmi pozíciókba kerülést illető diszkrimináció kiküszöbölésére, mi is ezt az eszközt alkalmazzuk. A módosító javaslatok egyik csoportja, azt gondolom, nem kapc solódik valójában szellemében ahhoz a célhoz, amit mi szeretnénk elérni. Ugyanis nem mutatható ki a nők diszkriminációjához hasonló csoportos, intézményesített, kulturálisan rögzült, nagyon mélyen beágyazódott diszkrimináció sem a nyugdíjasokkal, sem a fia talokkal szemben, nem beszélve az alkotmányjogot ismerő emberekről, akik értelemszerűen nincsenek diszkriminálva Magyarországon. Egyébként, ha a jogászok részvételét nézzük az Országgyűlésben, akkor meg ez az egyharmad már sokszorosan teljesült is. A módos ító javaslatok egy csoportja tehát nincs összefüggésben azzal a céllal, amit szeretnénk elérni. Némelyikük kifejezetten diszkriminatív, amikor a nők között próbál diszkriminálni azzal, hogy családanyai minőségükben különbözteti meg a nem családanyáktól a n ők egy részét, más része meg értelmezhetetlen. Erről ma sok szó esett. A módosítók másik csoportja a fokozatosságot tűzi ki célul, és arra hivatkozik, hogy a magyar társadalom még nem elég érett arra, hogy ezt a javaslatot most 50 százalékos kvótajavaslatk ént elfogadja. Ezekről a módosító javaslatokról az a véleményünk, hogy egyrészt szükségtelenek, mert hiszen az eredeti javaslat is, ahogy már elhangzott itt a részletes vitában, a fokozatosságot tűzi ki célul. Nem mondjuk azt, hogy egyik pillanatról a mási kra legyen 50 százalék a nők aránya a magyar parlamentben, tudomásul vesszük, hogy az egyéni választókörzetek sorsába nem lehet beleszólni, nem is lenne szerencsés, hiszen ott valóban súlyos alkotmányossági aggályok merülhetnének föl. (22.50) Javaslatunk c sak a pártlistákra vonatkozik, és ezzel az első lépéssel érhetjük el azt a bizonyos minimumküszöböt, ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a nagyonnagyon kellő, nagyonnagyon hiányzó törvények, a nők esélyegyenlőségét biztosító törvények végre megszüless enek a magyar parlamentben. Ahogy mondtam, nemzetközi példákra alapozva mondjuk ezt, más parlamentekben is ugyanez volt a forgatókönyv. Egyébként hadd hívjam fel arra a tisztelt Ház figyelmét, hogy az Európai Unióban mindenhol a 40 százalékos minimumképvi selet számít a kiegyensúlyozott képviseletnek. Sajnos a mi javaslatunkkal ezt még nem tudjuk elérni, tehát van mit fejlődnünk még aztán később. Érthetetlen az a módosító javaslat, amely fokozatosságot írna elő, hiszen ahogy mondtam, eltér az európai normák tól, de valójában eltér az MSZPelnökség - az MSZPről van szó, hiszen az MSZP egyik képviselője adta be azt a módosító javaslatot , eltér az európai szociáldemokrata normáktól, és eltér az Magyar Szocialista Párt elnökségének a döntésétől is. Tehát nem n agyon értjük, miért volt szükség ennek a módosító javaslatnak a benyújtására. Indokolatlannak is tartjuk, hiszen a magyar társadalom igenis - ahogy már az előbb elmondtam - fel van készülve, sőt 62 százalékuk kifejezetten támogat egy ilyen javaslatot. Ha v alaki nincs erre felkészülve, vagy valamely testületek nincsenek erre felkészülve, akkor az esetleg egyes pártokat jelenthet, de azt gondolom, az MSZP és a Fidesz
