Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 7 (107. szám) - Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója:
2676 akik a felső határon vannak, 8 milliót meghaladó közterhet kellene hogy viseljen. Minden egyes képviselő évente több millió forinttal fizet kevesebbet. Tehát ennyivel kevesebbet vállal a közterhek viseléséből, mint bárki más, aki e Ház falain kívül dolgozik. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) De mondok még egy nagyon érdekes adatot: az a 220 ezer forint, ami jelenleg a tiszteletdíjunk alapja, ma a magyar gyakorlatban egy gyakornoki fizetés. Tehát tessék jól odafigyelni: egy gyakornoki fizetés. Szóval, ha nagyon csúnyán fogalmazok, akkor azt mondanám, hogy körülbelül ugyanúgy vagyunk ebben a Házban, mint az a munkáltató, aki minimálbéren jelenti be a munkavállalóját, a többi pénzt pedig zsebbe adja, mert itt ugyanígy igaz, hogy a képvise lő urak többsége is meg van tévesztve, hogy az a jövedelem, amit kap, nem válik sem a táppénzének, sem a nyugdíjának alapjává, az csak úgy havonta költségtérítésként létezik. Engedjenek meg nekem néhány gondolatot, hadd időzzek amellett, hogy a munkánk sor án Balogh László képviselőtársammal próbáltuk felhasználni azokat az anyagokat, amelyeket a házelnök asszony kezdeményezésére az ötpárti tárgyaláson és az Állami Számvevőszék készítettek. Összehasonlítottunk európai uniós egyedi országokbeli jövedelmeket é s az Európai Unió átlagát. Azt tudom jelenteni önöknek, hogy ha ugyanazt az arányt fogadnánk el az Európai Unió átlagában a képviselők jövedelme és a magyar képviselők jövedelme között, mint amilyen az Unió átlagbére és a magyar átlagbér viszonya, ebben az esetben is 1 millió forintot meghaladó havi jövedelmet kellene hogy fizessünk a képviselőknek. E példa kapcsán szeretném kijelenteni, képviselő hölgyek, urak, hogy ez a javaslat, amely önök előtt van, nem a béremelésről szól, ez bruttósítás. Engedjék meg, hogy néhány mondat erejéig hadd időzzek ennél. A béremelés számomra azt jelenti, amikor a munkavállaló borítékjába több pénz kerül. Ez a béremelés, ezt tudja elkölteni a piacon, ezért tud terméket, szolgáltatást vásárolni. Amit mi teszünk a képviselőtársa mmal ebben a törvényjavaslatban, azt bruttósításnak hívják, mert nem teszünk mást, csak hozzátesszük ehhez a nettó jövedelemhez azokat a közterheket, amelyeket rajtunk kívül ebben a társadalomban mindenki másnak viselnie kell, az az ominózus 55 százalék kö rüli teher, amiben benne van a 36 százalékos személyi jövedelemadó, a 4 százalék különadó, a 15,5 százalék társadalombiztosítási járulék, benne a nyugdíj- és az egészségügyi járulék is. Mit tettünk még a javaslatban? Kísérletet tettünk megfogalmazni összef érhetetlenségi szabályokat is. Az ötpárti vitában, ami folyt, úgy érzem, hogy ezen az úton még tovább kell mennünk. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a privát és a közszférát lehetőség szerint el kell tudnunk választani. Nyitott vagyok ezen tárgya lások folytatására. Azt szeretném mondani, hogy mi van ebben a javaslatban. Ebben a javaslatban az van, hogy a költségtérítés mint olyan, egyszer és mindenkorra megszűnik, kivéve a szállásköltséget és a külföldi kiküldetés költségeit. Az teljesen természet es, hogy azonos szabályokkal bonyolítanánk, mint bárhol máshol. A szállásköltségek esetében viszont csak számlával és szerződéssel bizonyított esetben fizetnénk térítési díjat, nem is a képviselő, hanem az Országgyűlés Hivatala. Az új rendszerben azt javas oljuk, hogy a képviselők jövedelme a következő tételekből álljon. Alapdíjból, ami a köztisztviselői illetményalap 18szorosa. Pótlékból, amely megőrzi a jelenlegi struktúrát, tehát a bizottsági pótléktól a kiemelt bizottsági pótlékokon keresztül a Ház alel nökéig - elnézést kérek, hogy szóba hoztam az alelnök urat , ilyen széles skálán, tehát ezt megőrizzük, de a mai gyakorlatnál lényegesen kisebb kulcsokkal. Két példát hadd említsek. Egy bizottsági tagság, amiért ma 70 százalékos pótlék jár, a mi javaslatu nk szerint legfeljebb 25 százalék lenne. Egy 250 kilométernél is távolabb lakó képviselő esetében, ahol eddig 160 százaléknyi költségtérítés járt, mi azt mondjuk, hogy most az alapdíjkiegészítés legfeljebb 50 százalék lehet. Tehát megőriztük a struktúrát. Viszont amit új elemként behoztunk a rendszerbe, megpróbáltunk egy javaslatot tenni arra, hogy azok a képviselők, azok az egyéni képviselők, akiknek a választókörzetében harmincnál is több település van, harminc településenként egy egészen minimális, de t öbbletjövedelemhez
