Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 7 (107. szám) - Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BORSOS JÓZSEF (Fidesz):
2670 Ha most ezt egybemossuk, akkor nyilvánvalóan csak a legszigorúbból indulhatunk ki, és ezzel oda jutunk - és kérdés az, hogy ezt a jogszabályterv ezetet egyáltalán láttae maga az adatvédelmi ombudsman, hiszen olyan személyes adatokat érint, ami miatt jó lett volna, ha legalább valamiféle véleményt, előzetes véleményt tud alkotni erről, hogy ehhez megfelelőképpen tudjunk idomulni. A másik - és ehhez mindig visszatérek , amit a miniszter úr mondott, hogy reális fenyegetettség. Mindaddig nem beszélhetünk reális fenyegetettségről csak fenyegetettségről, amíg a vagyonosodási vizsgálat tartalma, eljárása nem törvényi keretek között van szabályozva, amíg ez nem nyilvános, amíg nem tudja az érintett, hogy mi vár rá akkor, ha egy ilyen vagyonosodási vizsgálat indul ellene. Mindaddig fenyegetettségről beszélhetünk, semmiféle reális fenyegetettséget itt ebben az esetben nem lehet említeni, és sokak véleménye s zerint, az itt ülők véleménye szerint is, többektől már ezt hallottuk különféle más viták kapcsán, ez nem egészen jól van szabályozva. Ha ezt is idevettük volna, és ezt ténylegesen pontosan körbeírjuk és szabályozzuk, akkor lehetne arról beszélni, hogy reá lis fenyegetettség. Ebben a formájában a jogszabálytervezet maximum a gyomorfekélyesek számát fogja növelni, mert azoknak az embereknek, akik eddig is jogkövetők voltak, és becsületesen végezték a dolgukat, még egy kard függ a fejük fölött, hogy ha valamit éppen nem valakinek a szája szerint csinálnak, akkor ebből baj lehet. Tehát azért ebből a szempontból én azt gondolom, érdemes lenne végiggondolni ezt a javaslatot. A másik ilyen kérdés, hogy ténylegesen egy ilyen nagy kört és jórészt köztisztviselőket, k özalkalmazottakat érintő kört szabályozó jogszabálytervezet egyeztetésre kerülte a közalkalmazottak, a rendvédelmi dolgozók, a köztisztviselők szakszervezeteivel és az egyéb más érdekvédelmi szervezetekkel. Mert én azt gondolom, hogy olyan esetben, amikor konfliktus állhat fenn a munkaadó és a munkavállaló között, aminek súlyos következménye lehet adott esetben, és nemcsak a tekintetben lehet súlyos következménye, hogy ténylegesen kiderül, hogy valaki bűnt követett el, és emiatt retorziókat kell ellene alk almazni, hanem abban az esetben is, ha valakit alaptalanul vádolnak meg, és kiderül egy nagyon hosszú bírósági procedúra után, hogy ez alaptalan volt, de közben szegény ember meglehetősen besározódott. Tehát ezeket a kérdéseket is célszerű lenne nekünk vég iggondolni, hiszen egy jól működő demokráciának az alapja, hogy azok az emberek, akik egyébként a közügyeinkkel foglalkoznak, és itt értem a hadsereg tisztjeitől egészen az idősotthonok dolgozóiig a közalkalmazottakat, ők egy stabil, biztonságos, jól belát ható jogszabályi környezetben, hosszú távra gondolkodva tudják fölépíteni az életüket, a karrierjüket. Erről szól egyébként mindenféle törvénymódosítási javaslat, ami így bekerül a parlament elé, csak nem mindig sikerül elérni ezt a célt vele. Tehát célsze rű lenne abból kiindulni, hogy ezek az emberek tisztességesek, mert önmagában, mint látszik, ez a vagyonnyilatkozattételi procedúra az elmúlt idők tapasztalatai alapján sem - úgymond - váltotta be a hozzá fűzött reményeket; bár nem tudom, hogy ki fűzött a hhoz reményt, hogy minél több embert kapjunk el, vagy pedig ahhoz, hogy tisztuljon maga az eljárás. Én abból a szempontból tekintem ezt a dolgot, hogy tiszták legyenek az ügyek és tisztán menjenek. Ezt viszont úgy tudnánk megvalósítani, hogy egyrészt itt m i magunk, kormánytól kezdve politikusok mutatnak egy jó példát. Erre vannak itt benyújtott törvénytervezetek ez ügyben, de nemcsak itt, hanem a hétköznapokban is. A harmadik pedig az, hogy olyan nem bonyolult, átlátható, tiszta törvényeket hozzunk, amelyek et egyébként a mindennapokban ezek az emberek teljesen egyértelműen, világosan tudnak alkalmazni. (10.40) De akkor, amikor olyan jogszabályok születnek, és egyébként olyan belső szabályzatok látnak napvilágot különféle szervezeteknél, amelyek rendelkezései t azok sem tudják egyértelműen és tisztán alkalmazni, akik nap mint nap vele dolgoznak, itt nem minden esetben és nagyon gyakran nem az ő szándékukon múlik, hogy esetleg valamit elvétnek és rosszul teszik a dolgukat, hanem azért, mert rossz a szabályozás. Nagyon sokszor az látható, hogy itt a tisztelt Ház elé a kormányzat részéről, a minisztériumok részéről olyan kezdeményezések kerülnek, amelyek napi aktuálpolitikai
